A lakossági szegmensben a januári és a júliusi gázfelhasználás között 24-szeres a különbség, míg a kát-rendszerben az arány csupán 2,2-szeres - tette hozzá. Az igazgató szerint a rendszer átalakításában szóba jöhető egyik alternatíva továbbra is az áram támogatását jelenti, azonban a hő hasznosításának ellenőrzésével párhuzamosan - ez azonban megfelelő erőforrások híján nem kivitelezhető.
Az Ipenerg - kormányzati tervekben is visszaköszönő - javaslata szerint a kapcsolt erőművek által termelt hő támogatására van szükség, amely gyakorlatilag automatikus ellenőrzést tesz lehetővé. Ezzel a kát-kassza a felére csökkenhet, ami a lakossági áram árában 1 és 5 százalék közötti csökkenést jelenthet. Fürjes szerint a kát-vita lényege, hogy egy piaci anomáliát (az áram jelentősen csökkent, illetve a gáz változzatlanul magas áránt) hogyan lehet társadalmilag megfinanszíroztatni.
Az igazgató szerint a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek beruházói döntésük meghozatalakor tisztában voltak a támogatási rendszer 2010-es kivezetésével. A magas gáz-, illetve alacsony áram- és hőár miatt a kapcsolt termelők egyfajta árprésbe kerültek, ameddig a piaci árak normalizálódnak, az Ipenerg javaslata szerint a kapcsolt termelőknek a kazán alapú (csak hő-) termelésre kell visszaállniuk - a központi kazánok sok termelőnél rendelkezésre állnak, azokat rendszeresen használják ma is.
A hőoldali támogatás technikai megoldására az Ipenerg nem a jelenlegi áramot támogató rendszer fizikai mennyiségen alapuló számítását tartja járhatónak, ezzel szemben a számlázási alapú elszámolás a végfogyasztók által valóban elhasznált hőt venné figyelembe. A hő alapú támogatás nem jelentené a távhőárak csökkenését, azonban megelőzné emelkedésüket - tette hozzá az igazgató.
