A nemzetgazdasági miniszter azt mondta a Der Standardnak, hogy előbb a maastrichti követelményeket kell teljesítenie és reálkonvergenciát felmutatnia a gazdaságnak az államadósság, a foglalkoztatás és a növekedés terén. Ha a gazdasági teljesítmény eléri az 50 százalékos (GDP-arányos) államadóssági rátát, belépünk - mondta a miniszter.
Orbán Viktor miniszterelnök február elején jelentette be, hogy 2020 előtt elképzelhetetlennek tartja az euró bevezetését.
A liberális osztrák napilapnak adott interjúban a miniszter kiállt a kormány intézkedései mellett. A bankadó bevezetése mellett azért döntöttek, mert nem akartak egy takarékossági programmal újabb megszorításoknak kitenni a lakosságot és visszavetni a fogyasztást. Ehelyett azokat a szektorokat kértük hozzájárulásra, amelyeknek van pénze - mondta.
A miniszter elutasította a felvetést, hogy a bizonyos ágazatokban bevezetett különadók hátrányosan megkülönböztetik a külföldi vállalatokat. Ez félreértés - mondta. A banki szektorban az OTP a legnagyobb befizető, az energiaágazatban a Paksi Atomerőmű - mondta. A kereskedelemben elsősorban külföldi cégek érintettek, mert azok a legnagyobbak Magyarországon. Méret, és nem származás alapján vetették ki az adót - tette hozzá.
A különadók mellett azonban Magyarország strukturális reformokat is bevezetett - tette hozzá. Az egyik súlypont a munkaerőpiac. Magyarországon Európában az egyik legmagasabb a korkedvezményes nyugdíjak száma, a rokkantnyugdíjasok aránya az összes nyugdíjjogosult között az OECD-országok hatszázalékos átlagával szemben 12 százalék. Segítség helyett munkát fogunk kínálni az embereknek - fogalmazott.
A magánpénztárak 1998-as bevezetését hibának nevezte Matolcsy György. Az államival párhuzamos nyugdíjjárulék-fizetés fontos forrásokat vont el a közszférától - mondta. Elutasította azt az állítást is, hogy a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése kényszerállamosítás volt. Kényszerállamosítások zajlottak 1948-49-ben a kommunizmus alatt, akkor az embereknek egyáltalán nem volt választási lehetősége - mondta. Ezúttal más volt a helyzet, és néhányan úgy is döntöttek, hogy a magánpénztáraknál maradnak - mondta.
A gazdasági tárca vezetője szerint a hitelminősítők a válság alatt téves becsléseikkel elvesztették hitelességüket. Az ügynökségek nem ismerik el a magyar kormány "nem ortodox" intézkedéseit, mert a bankok és a nyugdíjpénztárak oldalán állnak - jelentette ki. De a pénzügyi piacok nem hisznek többé a hitelminősítőknek. Ha Magyarországról rossz minősítést adnak, az már nem érinti a forintot és a magyar részvénypiacokat - mondta Matolcsy György.
