Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az eddigi, külső adósságra épülő növekedési pálya a továbbiakban nem tartható fenn - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb konvergenciaelemzése. Eszerint a tartós gazdasági növekedéshez és az euróbevezetéshez egyaránt az államadósság és a külső adósság csökkentésén keresztül vezet az út, vagyis a gazdasági növekedést az eddigieknél nagyobb arányban hazai forrásokból szükséges finanszírozni. Ehhez azonban a szigorú költségvetési politika csak szükséges, de nem elégséges feltétel. Ezen túlmenően az ország versenyképességének, vagyis a tartós gazdasági növekedés feltételeinek javításához a költségvetés szerkezetének átalakítása is elengedhetetlennek tűnik a jegybank szerint.
A közös európai valuta bevezetésével kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy az ebből származó előnyök hosszú távon csakis fenntartható, stabil, fegyelmezett gazdaságpolitika és versenyképes reálgazdaság mellett használhatók ki. Orbán Viktor, leendő miniszterelnök az Inforádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy az új kormány a gazdaságpolitikáját a forintra építi, és amíg Magyarország nem veszi át az eurót, addig egy erős nemzeti valuta fenntartása lesz az ország érdeke. Orbán emellett a devizahitelek forintra váltását is tanácsolta.
Ennek a meghirdetett célnak valamelyest ellentmondhat az MNB boszorkányüldözése, amelyre szerda délután is ráerősített Orbán. A leendő miniszterelnök ugyanis ismételten a jelenlegi jegybanki vezetés eltávolítására tett utalást. Bár egy ilyen kijelentés békeidőkben jelentős forintgyengülést eredményezett volna, a nemzetközi piacokon uralkodó bizonytalanság ezt egyelőre elnyomta és a magyar deviza nem reagált érdemben.
A Napi által megkérdezett elemzők a mostani, erős forintra tett kijelentésből is, a konkrétumokat hiányolták. Az erős forint és a devizahitelek átváltása hangzatos ígéretek, de ez utóbbi megvalósítására nem lát nagy esélyt Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője. Az említett "erős forint" elképzelésről viszont nem derül ki, hogy milyen szintet is jelentene - jegyezte meg Sörös. Ezzel kapcsolatban Török Zoltán a Raiffeisen elemzője megjegyezte, hogy 300 forinthoz képest már a 280-290 forintos árfolyam is erős. Ugyanakkor mindkét elemző hangsúlyozta, hogy az árfolyam alakulása nem a kormánytól függ.
A hazai deviza erősödése, stabilitása csak kiszámítható, növekedés-orientált, ugyanakkor fegyelmezett fiskális politikával érhető el hosszú távon és nem "kormány-ráhatásra", azaz verbális intervencióval, főleg nem a mostani helyzetben - vélekedett Sörös. A nemzetközi események ugyanis továbbra is jobban hatnak a forint árfolyamára, mint a leendő kormány gazdaságpolitikai tervei, intézkedései a lapunknak nyilatkozó elemzők szerint.
Sörös szerint míg a lakosságnak kedvező lenne az erős forint a magas devizahitel-teher miatt, addig az exportőr vállalatokra többnyire negatív hatással lenne, így a teljes gazdaságra érvényes optimális árfolyamot nehéz meghatározni. Az exportáló vállalatok körét azonban érdemes különválasztani: az összeszerelési tevékenységet folytató multiknak például szinte mindegy az árfolyam alakulása, a lényeg inkább az, hogy az árfolyam hosszú távon stabil maradjon - mondta Török.
A nagyon erős forint a kis-és középvállalatoknál okozhat inkább problémát. Bár nehéz meghatározni azt az árfolyam-szintet, ahonnan már negatív hatást gyakorolna az erős forint a gazdaságra, egy korábbi vállalatvezetői konszenzus alapján Török úgy vélte, hogy a 260 forint alatti eurót már vélhetően erősnek tartanák a piaci szereplők.
