Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Március 1-jével lépett hatályba az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) azon rendelete (61/2009 (XII. 14.)), amely a jogszabályok megszerkesztésének mikéntjét írja elő.
A rendelet részletesen szabályozza a jogszabály tervezetének a megszerkesztésére és a megszövegezésére, valamint a megalkotott jogszabály megjelölésének a jogszabály kihirdetése során történő megszövegezésére vonatkozó követelményeket. Aprólékos iránymutatást ad a jogszabály megszövegezésében használatos szavaktól kezdve a formai követelményekig. Meghatározza továbbá a jogszabály megszövegezésénél alkalmazandó szövegezési mintákat, amelyektől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a szabályozás célja másképp nem érhető el.
Maximált bekezdések, tilos az illetőleg
Kijelenti például, hogy ha egy jogszabályon és a végrehajtására kiadott jogszabályokon belül ugyanazt a fogalmat vagy rendelkezést többféleképpen is ki lehet fejezni, akkor a jogszabály szövegén belül csak egyet és ugyanazt a megfogalmazást kell alkalmazni.
Megtiltja az illetőleg szó használatát, az illetve kötőszót pedig jogszabály tervezetében csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén engedi alkalmazni.
Ami a szerkezeti felépítést illeti, részletesen szabályozza egyebek mellett a tervezeten belül alkalmazható szerkezeti egységek szintjeit és sorrendjét, vagy például azt, hogy egy szakasz maximum hány bekezdést tartalmazhat, egy bekezdés pedig legfeljebb hány mondatból állhat.
Ezeket a jogszabályszerkesztési iránymutatásokat néhány kivételtől eltekintve minden jogszabályra alkalmazni kell, amelyhez még egy, az IRM honlapján elérhető "helpdesk" is segítséget nyújt.
Rendelet van, törvény nincs
A dolog pikantériája azonban az, hogy a rendelet egy olyan jogszabályra - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényre - hivatkozik, amelyet időközben az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly decemberben, 121/2009. (XII. 17.) számú határozatával jövőbeni hatállyal, 2010 december 31-ével megsemmisített. A taláros testület a döntést azzal indokolta, hogy a törvényalkotó a jogszabály szövegét nem hozta összhangba az alkotmány jogforrási rendszerével és részben a mai alkotmányos berendezkedéssel. Továbbá megállapította, hogy a törvény jelenlegi alakjában nem az a törvény, amelynek az alkotmány szerinti, a "jogalkotás rendjéről" szóló törvénynek lennie kellene.
Az Ab ugyanakkor úgy vélte, hogy a jogalkotási törvény több rendelkezése nem alkotmányellenes, de az alkotmányellenes részek megsemmisítése után a jogszabály fennmaradó rendelkezései már nem alkotnának értelmezhető és alkalmazható jogszabályt. A törvény teljes, de nem azonnali hatályú megsemmisítését pedig a jogbiztonságra való tekintettel rendelte el.
A szakma a rendelet kiadását követően egyébként úgy vélekedett, hogy ez a szabályozás legalább azt biztosítja, hogy a jogszabályok szerkezete egységes legyen addig is, amíg megszületik az új jogalkotási törvény. Ezt azonban az elmúlt húsz évben nem sikerült egyetlen kormányon lévő pártnak sem sikeresen módosítania. A hamarosan hivatalba lépő Fidesz-kabinetnek ez év végéig van ideje arra, hogy az alkotmányos normáknak is megfelelő, új jogalkotási törvényt alkosson és fogadtasson el az Országgyűléssel.
