Az április választás eredményeként várhatóan négypárti parlament alakulhat ki - derült ki a Nézőpont Intézetnek a Heti válasz számára készített felmérésében. Az elemzés szerint a potenciális szavazótáborok nagysága alapján a Fidesz jelenlegi támogatottsága 63, az MSZP-é 15 százalék. A Jobbik 11, az LMP 7, az MDF támogatottsága 4 százalékon áll.
A Jobbik felé hajlókat a Fidesznek sikerült megtartania, a hiteles baloldali pártot keresők pedig az LMP-hez vándoroltak. Ez utóbbi párt támogatottsága először emelkedett öt százalék fölé.
A kutatás rámutat, hogy a Fidesz kampánystratégái a legnagyobb veszélynek a szavazatosztást tartják. Erre utal a "Csak a Fidesz" jelszó. A felmérésből viszont kiderül az is, hogy szimpatizánsaik 93 százaléka mindkét szavazatát a Fideszre adja, a Jobbik ezért nem számíthat jelentős számú listás szavazatra a Fidesz-tábortól. A 386 képviselői székből 284 jutna a Fidesznek, 50 az MSZP-nek. A Jobbik 37, az LMP pedig 15 fővel képviseltethetné magát a parlamenti patkóban.
A választási eredmények a felmérések szerint azonban nem befolyásolják a külföldi beruházókat. A DUIHK felmérésén 174, többségében német érdekeltségű vállalat vett részt, melyek közül a válaszadók harmada szerint beruházási döntéseiket nem befolyásolják a választások, a többiek egyenlő arányban fokoznák és csökkentenék beruházási tevékenységüket a Fidesz-kormány alatt.
Azok aránya, akik újból Magyarországra hoznák beruházásukat, az előző évhez hasonlóan 80 százalék, ami Vahl Tamás kamarai elnök szerint megerősíti, hogy a német befektetők hosszú távra terveznek Magyarországon. Az elnök hozzátette, Magyarországra eddig 63 milliárd eurónyi működő tőke érkezett. Az alternatív beruházási helyszínek rangsorában Magyarország az idén a negyedik helyen szerepel a felmérésben választható 19 közép-kelet-európai ország közül.
A kormány válságkezelésének megítéléséről 2009 elején a válaszadók 7 százaléka nyilatkozott elégedetten, míg 2010 elejére ez az arány már elérte a 40 százalékot. A kormány által felkínált támogatási eszközöket ugyanakkor alig vették igénybe a vállalatok, 15-20 százalék nem ismerte a lehetséges támogatásokat, vagy úgy vélte, ilyenek Magyarországon nem is elérhetőek.
A vállalati hangulat javulását mutatja az idén először bemutatott, a 2005-2010 közötti évekre számított DISI-mutató, a DUIHK Befektetői Hangulat Mutatója is, amely 2008-ban még +7,9 pontos szint után tavaly -29,5 pontra zuhant, idén viszont -2,5-re javult. A válaszadók 35 százaléka az idén beruházásainak visszafogását tervezi, csupán 19 százalékuk akarja növelni 2009-hez képest. A foglalkoztatottak számának emelkedésére 21 százalék számít, 24 százalék még leépítéseket tervez, vagyis a munkaerő piaci helyzet érdemi javulására az idén még nem lehet számítani.
A DUIHK elnöke aggasztónak nevezte, hogy éppen azokon a területeken nem következett be 2009-ben sem javulás, ahol évek óta a legnagyobb az elégedetlenség a beruházók körében, sőt egyes területeken tovább romlott a helyzet. Kiemelkedően szembetűnő ez a bürokrácia, a korrupció elleni küzdelem és a közbeszerzések átláthatósága terén - mondta Vahl Tamás. A gazdaságpolitika legélesebben kritizált területe - a minimális javulás ellenére - továbbra is az adórendszer és az adóterhek.
