Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nemcsak a többi bankjegynek, hanem a húszezresnek is komoly szezonalitása van; véleményem szerint a jövedelmek jelentős része készpénzben áramlik - mondta Sisak. Az egyes bankjegycímletek forgalomban betöltött szerepére további kettő - egymással összefüggő - mutató értékéből lehet következtetni, nevezetesen a megfordulási ráta, és a selejtezési ráta alapján. A megfordulási ráta egy "átlagos" bankjegy jegybankba történő visszaáramlása egy év során. Minél nagyobb a mutató értéke, az annál gyakoribb használatra, intenzívebb tranzakciós szerepre utal.
A hazai bankjegycímletek megfordulási mutatóinak átlagos értéke 1 és 1,2 között van, ezzel szemben a nagy címletek, de különösen a 20 000 forintos ettől eltérően viselkednek. A legmagasabb címlet megfordulási rátája csupán 0,5-0,6 között mozog, amely igen mérsékelt tranzakciós szerepre utal. A selejtezési ráta egy adott bankjegycímletre vonatkozóan, a jegybank által a forgalomképtelennek4 minősített bankjegyek aránya a teljes állományhoz képest.
A 10 és 20 ezer forintosok e mutatót tekintve is az átlagtól eltérően viselkednek. Az átlagos 30 százalékos selejtezési arányhoz képest a jegybankba beérkező 20000 forintosoknak csupán kevesebb, mint évi 5 százalékát, a 10 000 forintosoknak pedig mintegy évi 14 százalékát szükséges gyenge minőségük miatt "újakra cserélni". E mutató értékei is egyértelműen arra világítanak rá, hogy a nagy címleteket, de különösen a 20 000 forintosokat főként vagyonfelhalmozási eszközként használják a gazdaság szereplői, amelyben a legális tranzakciók mellett a rejtett gazdaság is szerepet játszhat - olvasható a Bódi-Schubert Anikóval, az MNB készpénzpolitikai szakértője által jegyzett A készpénz szerepe a rejtett gazdaságban - felül -és alulnézetben - címmel tegnap publikált kutatási jelentésben.
A kutatás keretében 12 mélyinterjút készítettek. A tanulmány azon átfogó jegybanki vizsgálat egyik részjelentése, amelynek célja, hogy feltérképezze a nemzetközi összehasonlításban magasnak mondható hazai készpénzhasználat magyarázó tényezőit és következményeit, s ezen belül fókuszáltan elemezze, hogy a magas készpénzigény mennyiben köthető a rejtett gazdaság működéséhez.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása hogy a magyar gazdasági élet szereplőire általában véve is jellemző, ám a pénzügyi és gazdasági válság miatt nagyon jelentősen felerősödött, az üzleti partnerek között jelen levő bizalomhiány. Az utóbbi időben vállalkozások százai mentek tönkre amiatt - s nemcsak a jól ismert építő- és élelmiszeriparban -, hogy a megrendelőik nem fizették ki a velük szemben támasztott követeléseiket, s a beszállító vállalkozások százait súlyosan érintő lánctartozások alakultak ki. Mindez pedig erősítette a készpénzigényt.
A nagyvállalatok jellemzően nem enged(het)ik meg maguknak, hogy törvénysértő eszközökkel éljenek, mert egyrészt jobban ellenőrizhetők, másrészt az elszenvedett esetleges presztízsveszteségük is jelentősen visszahatna a működésükre. Az interjúalanyok szerint kis- és középvállalatok viszont nagy gyakorisággal alkalmazzák e megoldást. A szürkebérezéshez kapcsolódó további problémás jelenség, hogy az ilyen bérezési formát alkalmazó vállalkozások egy része nem valódi gazdasági társaság, hanem inkább a korlátolt felelősség mögé bújtatott egyéni vagy személyegyesítő vállalkozás.
A készpénzkeresletet az is fokozta, hogy a házipénztáron keresztül "kiszivárogtatott készpénz" nemcsak a tulajdonosok magánvagyona gyarapításának, hanem a szürke bérezésű alkalmazottak fizetésének, illetve nem vagy csak részben legális beszerzések bonyolításának is "jól bevált és folyamatosan használt eszköze volt". E tranzakciókat némileg korlátozta a házipénztáradó 2006-os első bevezetése: erre a hírre sokan elkezdték csökkenteni vállalati készpénzállományukat, visszaszivárogtatták az addig kivett összegeket, illetve azoknak egy részét - szintén készpénzben bonyolítva a műveleteket. Amikor viszont a jogalkotó lazított az eredetileg bejelentett szabályozáson, akkor a vállalkozások egy része "megnyugodott, és óvatosabban, de folytatta a készpénzkivétel gyakorlatát.
Mióta 2009-ben szigorúbb feltételekkel hatályos lett a házipénztáradó, az eltűnt összegek lassan ismét elkezdtek visszavándorolni a vállalkozásokba, s az effajta "trükközési lehetőségek tere" is jelentősen korlátozódott. A jelenség "természetes" úton, a befektetési lehetőségek szűkülése révén is mérséklődött, illetve részben meg is szűnt 2008 második felére, a válság hatására. Virágkorát 2004-2006 között élte, s nyomai vélhetően még látszanak a vállalkozások könyvelésében. Az állam is erősíti a készpénzigényt. A kutatók szerint az adók, illetékek, és minden egyéb állami bevétel beszedésekor szintén jelentős pozitív hatása lenne az állami szemlélet- és magatartásváltásnak.
Ha a sárga csekkek gyakori automatikus csatolása és alkalmazása46 helyett inkább érezhetően az átutalás, illetve a bankkártyával történő fizetés lehetősége lenne a preferált az állami bevételek beszedésekor, az valószínűleg érzékelhetően mérsékelné a lakosság készpénzhasználatát. Középtávon a fokozatosság elvét alkalmazva - díjak bevezetésével - akár "büntethetné" is az állam a nevezett tranzakciókban a készpénz alkalmazását, amellyel szintén az elektronikus fizetések elterjedését támogatná.
A javaslatok három típusa: spontán ösztönzők, indirekt szabályozás, valamint direkt szabályozás.
Spontán ösztönzők:- az állam készpénz-központúságának enyhítése a bevételek esetében- banki árazás és szolgáltatói készpénzes díjszabás transzparenciájának növelése, filozófiájának felülvizsgálata- POS-lefedettség növelése; sárgacsekk-forgalom visszaszorítása- az állam készpénz-központúságának enyhítése a szociális transzferek esetében-Indirekt szabályozás:- garanciával egybekötött vállalkozások közötti fizetések- céginformációk fejlesztése; cégtörvény szellemiségének újragondolása- adójogszabályok átláthatóságának növelése- a házipénztár-állomány egyszerűsített éves beszámolóban való megjelenítése.Direkt szabályozás:- adócsalás szankcionálásának, lebukás kockázatának növelése- vállalkozások közötti készpénzes tranzakciók közvetlen korlátozása.
