Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ahogyan a magyarok, úgy a külföldiek egy része is lemondott a külföldi utazásról, de a balatoni idegenforgalomnak a hazai vásárlóerő csökkenése mellett a vállalati- és rendezvénypiac jelentős visszaesése sem tett jót.
Idén január-augusztusban hat százalékkal, mintegy 940 ezerre esett vissza a vendégek száma a balatoni szálláshelyeken a tavalyi év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint. Pedig korábban a szakmabeliek fogadkoztak: jobban alakulhat az idei szezon, mivel a válság miatt a nyaralni vágyó honfitársaink többsége lemond a külföldi kiruccanásról. Nem teljesen így alakult, a krízis erősen éreztette hatását: a vendégforgalom közel háromnegyedét kitevő hazai vendégek száma négy százalékkal csökkent, miközben a külföldiek egy része is otthon maradt. Utóbbiakból 12 százalékkal kevesebb érkezett, mint 2008-ban, bár az is igaz, hogy a belföldi vendégek száma a Balatonnál kevésbé csökkent, mint a hat százalékos országos átlag.
Nem jött be az optimizmus
Mint ahogy Maráczi Gábor, a Magyar Szállodaszövetség igazgatója elmondta: az év elején úgy tűnt, hogy a vidéki viszonylat kedvezőbben fog alakulni, azonban a második negyedévben már erősebben érződött a válság hatása. Hozzátette: most, hogy a szezon lefutott, már érzékelhető, hogy a vidéki szálláshelyek nem tudták elérni a tavalyi vendégforgalom szintjét. A vidéki, és ezen belül a balatoni szálláshelyek is megsínylették a vállalati és rendezvénypiac jelentős csökkenését, bár a vásárlóerő apadása szintén hozzájárult a visszaeséshez. Nagy László balatonlellei apartmantulajdonos is a szakmai továbbképzések elmaradására panaszkodik. Mint mondta, a kisebb szereplők is azt tapasztalták, hogy a cégek visszafogták ezirányú költéseiket.
A balatoni vendégéjszakák száma rosszabbul alakult, mint a vendégeké, vagyis aki jött, az rövidebb ideig maradt. A vendégek alig több mint hárommillió éjszakát töltöttek el a partközeli és háttértelepüléseken, amely kilenc százalékkal alacsonyabb a tavalyinál - országos szinten 11 százalékos a csökkenés. A visszaesést az okozta, hogy a külföldiek esetében sokkal inkább romlott a Balaton vonzereje, mint az országé: a vendégéjszakák száma 17 százalékkal esett, a 11 százalékos hazai átlaggal szemben. A belföldi utazók által eltöltött vendégéjszakák száma viszont csak három százalékkal csökkent, míg országosan ennek duplája volt a mínusz.
Szálló helyett apartman
A balatoni szállodák különösen rosszul teljesítettek: tíz százalékkal kevesebb vendégéjszakáról számoltak be, míg az egész országban hét százalékos volt a visszaesés - a magasabb és az alacsonyabb kategóriákban egyaránt mérséklődés tapasztalható. Maráczi Gábor úgy véli: a magas színvonalú szálláshelyek tudják valamennyire tartani magukat: a balatoni üdülőkörzet vendégéjszakáinak valamivel több mint a felét szállodákban, ezen belül a három- illetve a négycsillagos kategóriájú szálláshelyeken regisztrálták. A vizsgált időszakban a szállodák átlagosan 47 százalékos szobakihasználtsággal működtek, ami az egy évvel korábbitól négy százalékponttal maradt el.
A megmaradt vendégek tehát a kisebb és olcsóbb szállások felé mozdultak el.
Nagy László szerint a fejlesztés mellett a rugalmas alkalmazkodás lehet a kicsik mentőöve. Mint mondta, bár a válság hatásait mindenki megérezte, náluk a főszezonban most nem maradtak el a vendégek. A június, mint mindig, most is gyengén alakult, az előszezon és a szeptember pedig "nulla volt". Az, hogy egyre erősebb a belföldi vendégek érdeklődése, gondot is okoz a szállásadóknak, mert a hazaiak nagy része csak hétvégére szeret leruccanni, míg a külföldiek legalább egy hétre jönnek. A kisebb szereplők viszont nem tehetik meg, hogy hétközben kiürüljenek - fogalmazott Nagy.
Volt olyan hotel, ahol növelni tudták a vendégszámot: a Danubius Hotels balatoni szállodái öt százalékos növekedést értek el, miközben a foglalások nyolc százalékkal csökkentek. A bevételeket 2-8 százalékkal tudták növelni, elsősorban a forint gyengesége miatt. A csoport hévízi szállodájának adatai ennél is jobban alakultak: öt százalékkal nőtt a vendégszám, amin belül 11 százalékkal több külföldi jött, a belföldiek száma viszont 10 százalékkal csökkent. A bevétel 5-30 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest - tudtuk meg Bartha György üzletfejlesztési igazgatótól.
Jól sikerült az áremelés
Ha a vendégek számát nem is, a bevételeket sikerült szinten tartaniuk a balatoni szállásadóknak. Az év első nyolc hónapjában összesen 16,6 milliárd forint bruttó szállásdíjbevételt értek el, ami az előző évinél 1,3 százalékkal több és az országos adat ötödét tette ki. A bevételek 80 százalékát a hotelek realizálták, ebből legnagyobb arányban a gyógy- és wellness-szállodák (38-, illetve 21 százalékkal) részesedtek. Az áremelkedés jobban tetten érhető azon, hogy a szállodákban az egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíjbevétel 13 százalékkal 6400 forintra nőtt. Ezen belül a szállodákban (átlagosan mintegy 7200 forint) a tavalyinál 18 százalékkal, a wellness-szállodákban pedig (alig több mint 7500 forint) három százalékkal volt magasabb az egy éjszakára vetített fajlagos szállásdíjbevétel.
A német vendégek a tavalyihoz képest kilenc százalékkal kevesebben, 93 ezren érkeztek a Balatonhoz, míg az osztrák vendégek száma négy százalékkal 38 ezerre nőtt. Jelentősen visszaesett a vendégforgalom a nagyobb küldő országok közül Hollandiából, Dániából, Oroszországból és Belgiumból, ugyanakkor a szlovák vendégek száma csaknem egytizedével nőtt. Az oroszok száma nem mindenhol esett: a Danubius Hotels hévízi szállodájában legnagyobb részt innen érkeztek, míg az izraeliek száma a kétszeresére növekedett.
A belföldi turizmus kilátásait illetően Maráczi Gábor elmondta: jövőre az első félévben nehéz piaci körülményekre számítanak, valószínűleg a második negyedévben sem várható fellendülés. Az pedig, hogy a második félévben számíthatnak-e élénkülésre, számos tényezőtől, például a küldő országok (lásd Németország) helyzetététől, illetve attól függ, hogyan alakul a belföldi vásárlóerő. A szakma mindenesetre a külföldi vendégéjszakák számában némi pozitív változást remél a jövő év második felében, ami a balatoni forgalom növekedését is segítheti.
