Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság mai számának cikke
A nyugdíjpénztáraknál az idei akár az elmúlt évtized egyik legsikeresebb esztendője lehet - állította az összesen 34 nyugdíjpénztári portfólió 110 milliárd forintos vagyonát kezelő Generali Alapkezelő befektetési igazgatója, Pillár Zsolt (Napi, 2009. május 28.). Az alapkezelőnél a március eleje óta tartó pozitív nemzetközi részvénypiaci hangulatnak köszönhetően május közepére a klasszikus portfólióik hozama megközelítette a három százalékot. A kiegyensúlyozottnál ugyanez elérte a 4,5 százalékot, míg a magas külföldi részvénykitettségű növekedésinél meghaladta a 10 százalékot.
Az első öt hónapban az ING csaknem a piac ötödét kitevő magánkasszája pedig 9,77 százalékos hozamot ért el, miközben a múlt évi mínusz 20 százalékos hozam után a szektorban közel 5 százalék volt a hozam - tájékoztatott az ING (Napi, 2009. június 12.). Mint elhangzott: a felügyeleti adatok alapján az átlagos hozamértékek az első öt hónapban a magánnyugdíjpénztáraknál a klasszikus portfólió esetében 1,86 százalékot, a kiegyensúlyozottnál 2,44 százalékot, míg a növekedésinél 5,69 százalékot értek el.
Lapunk számításai szerint a helyzet nem változott júniusban sem, de a mostani tőkepiaci korrekció hatására megtorpanhat a javulás. Tény persze, hogy a kasszák teljesítménye között talán sohasem volt akkora különbség, mint az idén. A különböző portfóliók pedig értelemszerűen nagyon különbözően hoznak egy-egy pénztáron belül is.
A PSZÁF első negyedéves adataiból látható, hogy ismét megnőtt az azonosítatlan befizetések (függő tételek) nagysága. Ez a központosított bevallás (2007 januárjától a munkáltatók az adóhivatalnak jelentenek, a pénzt azonban a pénztárakhoz utalják, ha a két adat összefut, akkor helyezhető el a pénz az egyéni számlán) bevezetését követően ugrott meg igen jelentősen. Az előző év végére azonban már rendeződött a helyzet, így eléggé meglepő a mostani folyamat.
Az idei első negyedévben a függő tételek nagysága még a 2008 első negyedévit is meghaladta. Az ügy pedig a hozam szempontjából sem jelentéktelen. Addig ugyanis, amíg nem sikerül az azonosítás, a pénzt a kasszáknak a növekedési helyett a klasszikus portfólióban kell "parkoltatniuk". Az előző évben pont rosszkor vált zökkenőmentesebbé a rendszer (a legnagyobb bukások idején olyan pénzek is a nagy részvénykitettségű portfólióba kerülhettek, amelyek amúgy ezt megúszhatták volna), most pedig fájó lehet, hogy néhány tag az emelkedésből maradhat így ki.
A magánnyugdíjkasszák szokásos működési tevékenységi eredménye is negatív volt tavaly. Az idei első negyedévben ezen a soron 0,4 milliárd forint nyereség keletkezett. Közben pedig a működési költségek határozottan meghaladják az egy évvel korábban ugyanebben az időszakban jelzettet. Például az amúgy nem túl nagy összeget kitevő marketing-, hirdetési, propaganda- és reklámköltségnél 72 százalékos a növekedés. Érdemes még kiemelni, hogy a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek közben szinten maradtak.
