Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az, hogy az áfaemelés mekkora terheléssel jár a vásárlók számára, a szerződések időzítésén és a már befizetett előlegek arányán múlik - írja a Világgazdaság.
Ha a vevő az új lakás beszerzéséhez kapcsolódó előleget június 30-ig kifizeti, az összeg még a jelenleg hatályos adókulccsal, vagyis 20 százalékkal adózik. Csak az előleggel le nem fedett ellenérték (a vételár fennmaradó része) esik az új, 25 százalékos áfakulcs alá - áll a pénzügyi tárca minapi közleményében, amelyet az általános forgalmi adóval kapcsolatos - tévedések - tisztázására tettek közzé.
A PM-ben hozzátették, ha a július 1-je előtt kézhez vett előleg lefedi a teljes vételárat, úgy a teljes öszszeg után 20 százalékos az adó, és ugyanez a helyzet a lakás vagy ház ellenértékébe beszámítható foglalóval. Igaz a 20 százalékos adómérték a július 1-je előtt kifizetett részletekre is.
Az ingatlan-adásvételi szerződéseknél a teljesítés dátumának és egyben az adófizetési kötelezettség keletkezésének a tulajdonjog átszállásának ideje számít - akár a szerződésben található eredeti, akár az átadás csúszása miatt egy későbbi dátumról van szó. A vételár ekkor fizetendő részét tehát 25 százalékos áfa terheli, ha az átadásra július 1-je után kerül sor, ám a június 30-ig befizetett részteljesítéseknél még él a 20 százalékos adókulcs.
Szakemberek szerint azonban a vételár tetemes részét kell az ingatlan átvételekor leróni, így a vásárlók mindenképpen "beleszaladnak" néhány tíz-, netán százezer forintos többletköltségbe. Ennek ellenére azt tanácsolják: ha valaki új lakást akar venni, érdemes július 1-je előtt megkötni a szerződést. Ekkor ugyanis arra lehet törekedni, hogy a vásárló a lakás árának minél nagyobb részét minél hamarabb leróhassa: az alacsonyabb áfamértéknek hála, ez a vásárlónak is megéri, és valószínűleg az értékesítő vagy építő sem áll ellen a fizetési ütemezés ilyenfajta módosításának.
