Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
Véleménye szerint Észtország lesz egyike annak a hét tagállamnak, amelyek képesek lesznek 3 százalék alatt tartani költségvetési hiányukat a következő években. (A többiek Finnország, Svédország, Dánia, Bulgária, Luxemburg és Ciprus.)
Rosszabb a helyzet Lettországban, ahol a kormány hét végi döntése értelmében azok, akik nyugdíjuk mellett dolgoznak, elveszítik nyugdíjuk 70 százalékát, a nyugdíjakat és a családi pótlékot és az anyasági támogatást 10 százalékkal, az állami alkalmazottak fizetését 20 százalékkal csökkentik. Az adómentes bérszintet az eddigi harmadára viszik le. Valamennyi minisztérium költségvetéséből levesznek 30 százalékot, az állami hivatalok pedig csak eddigi büdzséjük felét kapják meg. Ugyanakkor nem emelik fel az áfát a jelenlegi 21 százalékról a pénzügyminisztérium által javasolt 23 százalékra, és nem vezetik be a progresszív jövedelemadót.
A csomagról megállapodást írtak alá a munkaadók és a munkavállalók, valamint a nyugdíjasok szervezeteivel. Valdis Dombrovskis miniszterelnök szerint a költségvetési kiadások újabb, több mint egymilliárd dolláros csökkentésével sikerül elkerülni az államcsődöt, s így újabb hitelekhez juthatnak az Európai Uniótól, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól.
Lars Christensen, a Danske Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy bár látszólag nagyon hasonló az észt és a lett helyzet, mégis jelentősek a különbségek, elsősorban a két ország pénzügyeit illetően. Ez azt jelenti, hogy az észteknek sokkal több idejük van rendbe hozni a gazdaságukat, mint a letteknek, akik nem gyűjtöttek megfelelő tartalékokat és agresszívabban növelték a kiadásaikat.
Maris Lauri, a Swedbank makroelemzője rámutatott, hogy Lettországban az állami szektor nagyobb és kevésbé hatékony, mint Észtországban, ráadásul csaknem folyamatosan deficites volt a költségvetése. Mások azt emelték ki, hogy az észtek sokkal inkább számíthatnak a finnek és Skandinávia támogatására, mint a lettek.
