Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lakásforgalmat - a lakásépítés trendjéhez hasonlóan - a nagyvárosi (Budapest, megyeszékhely) és a többlakásos épületekben lévő lakások relatív túlsúlya jellemzi - állapítja meg a KSH friss elemzése. Ha az eladott használt lakások számát a teljes lakásállományra vetítjük, megállapíthatjuk, hogy a budapesti társasházi és panellakások cserélnek a leggyakrabban gazdát, 2007-ben közel 8 százalékukat adták el. Ugyanakkor a családi házaknak csak mintegy 3, Budapesten pedig mindössze 1,5 százaléka jelent meg a piacon.
A lakáspiaci forgalomba kerülő lakások aránya összességében általában a nagyobb városokban magasabb: 2007-ben Budapesten 5,3, a megyeszékhelyeken 4,4, míg a többi városban 3,5 százalék volt.
A lakások átlagos ára
2001-2008 között a városi lakások átlagára 7,1-ről 12,4 millió forintra nőtt. Az emelkedés 2001 és 2003 között gyorsabb, az azt követő öt évben, 2008-ig lassúbb ütemû volt. A nagyvárosi árak 2003-ig meredekebben emelkedtek az átlagosnál, ezt követően a kisebb városokban az árszínvonal valamelyest közelített a nagyvárosiakéhoz. 2004-ig a nem megyeszékhely városokban a lakásárak a budapesti árszínvonal felét érték el, 2007-ben 57, a 2008-ban pedig már 64 százalékát.
A 2007-ben eladott budapesti lakások átlagára 15,5 millió, a megyeszékhelyeken 10,3 millió, míg a többi városban 8,8 millió forint volt. 2008-ban az előzetes adatok szerint a megelőző évhez képest Budapesten az átlagár lényegében változatlan maradt (15,6 millió forint), míg a többi településen tovább emelkedett (11,2, illetve 10,0 millió forint). Budapesten az egyes lakástípusok ára ellentétes irányba mozdult el: 2008-ban a többlakásos épületek lakásai esetében árcsökkenés, a családi házaknál számottevő növekedés mérhető. A megyeszékhelyek lakáspiacán a többlakásos épületek lakásainak ára szintén emelkedett kissé, de a családi házak árának növekedése ott is jóval erőteljesebb volt.
A folyó ár növekedése 2003 után lassult, majd 2006 után ismét erősödött. Az árszínvonal 2008. évi emelkedése lényegében már csak a családi házas lakások drágulásának tudható be. Ezek 2007-hez viszonyítva átlagosan kétmillió forinttal lettek drágábbak (átlagáruk 11,5-ről 13,5 millió forintra nőtt), miközben a lakótelepi árak 8,0-ról 8,4 millió forintra emelkedtek, a többi társasházi lakás átlagára pedig nem változott (12,5 millió forint).
Nem sikerült megverni az inflációt
2002-ben és 2003-ban a lakások átlagos ára az előző év azonos időszakához képest 15, illetve 21 százalékkal emelkedett. Ezután a növekedés üteme jelentősen visszaesett (évi 2,4-5,1 százalékra). 2007-ben és - az előzetes adatok szerint - 2008-ban az árnövekedés mértéke 5,9 és 6,2 százalék.
Mivel ebben a két évben a fogyasztói árak is gyorsabban emelkedtek, ez a növekedés már nem tekinthető a reálérték-növekedésnek. A harmonizált fogyasztói árindexszel korrigált árváltozás 2002-ben és 2003-ban még 9, illetve 15 százalék volt, 2004-ben a lakások reálértéke már csökkent. A következő négy évben a lakásárak stagnáltak, a reállakásárindex 98 és 101 százalék között mozgott.
A Colliers International korábbi közleménye jelentős áresést jelzett az idei év elejére. A 2008-as stagnálás után a lakosság által nem túlértékelt pesti peremkerületekben 10 százalék körüli volt a csökkenés, míg a túlértékelt budai vagy a belvárosi kerületekben ez akár a 30 százalékot is elérte. A kínálat ugrásszerűen megnövekedett, sok esetben a jelenlegi tulajdonos által finanszírozhatatlan hitelek miatt; ezzel szemben pedig csökken a kereslet, amit a lakóingatlanok közvetítésre szakosodott irodák egybehangzóan állítanak.
A GKI által megkérdezett piaci szereplők Budapest különböző területein általában némi (azaz 2-3 százalékosos) árcsökkenésre számítanak a következő egy esztendőben a használt lakások piacán. Ez alól két kivétel is van. Nem várható árcsökkenés a budai zöldövezetben, viszont a panellakások esetében 5-6 százalékos mérséklődés sem elképzelhetetlen. A vidéki területeken összességében valamivel nagyobb áresésre számítanak a válaszadók (6-10 százalék).
