Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bajnai Gordon a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) keddi rendezvényén kormánya első 56 napját azért értékelte eredményesnek, mert megítélése szerint a kitűzött célok részben már megvalósultak – az egyensúly helyrebillent, a válságkezelés eredményei már mutatkoznak, és a bizalom is nő hazánk iránt. Ez utóbbi nem csak a forint árfolyamának kedvező alakulásában, de az IMF-fel kötött új megállapodásban megmutatkozik.
Ráadásul az idei évre várt - 3,9 százalékos államháztartási hiánnyal hazánk az európai élmezőnybe kerül, hiszen az uniós átlag 6 százalékos központi deficit lesz.
Bajnai szerint a jövő évben még ennél is jobb megítélés alá kerülhetünk, hiszen míg az uniós hiány 7,3 százalékra nő, nálunk csak -3,8 százalék várható. A külföld bizalmának – és a válság enyhülésének – tudja be a kormányfő a CDS-felárak csökkenését is: hazánk állampapírpiacának bedőlési kockázatait ma 336 bázispontra értékelik – ez pont a fele a márciusi szintnek.
A miniszerelnök hosszú távon is optimista, szerinte az ország képes kikapaszkodni az eladósodottságból – feltéve, hogy folytatódnak a már elkezdett költségcsökkentő és növekedést ösztönző intézkedések. Az idei évre várt 80 százalékos GDP-hiány növekedése a jövő év közepétől csökkenhet, és év végére a gazdaság már növekedésnek indul – így a 2011-re prognosztizált hiány már csak 78 százalék lehet.
Az adóátrendezés legfőbb célja továbbra is az élőmunka terheinek csökkentése Bajnai szerint. A sávhatárok átrendezésével a munkavállalók 90 százaléka az egykulcsos adó alá esik majd 2010-ben. Ez 200 ezer forintos bruttó bér esetén havi 15 000 forinttal emeli a nettó bért – és a munkaadóknak is érdemes lesz többet fizetniük, mert terheik evvel nem növekednek. A nettó bérnövekedés jövőre 8,5 százalék lesz, hiszen az összes elvonás 54 százalékról 46-ra csökken – ez együttesen 400 milliárdos adóteher csökkenés eredményez. Bajnai szerint ezzel az ország versenyképessége is növekszik, mert bár az elvonások még magasabbak a környező országokénál, de Magyarország egyéb előnyei ezt már ellensúlyozni tudják.
Az adócsomagok elfogadása után a kormány az állami szervek hatékonyságának növelésére, az adminisztráció csökkentésére, a lakáshitelek új rendszerű támogatására, a krízisalap feltöltésére és az állampapírpiac újraindítására valamint a korrupció csökkentésére koncentrál.
