A bankok eleve kevesebb kölcsönt akartak kihelyezni, a feltételeket pedig (amelyek főként olyan, nem ár jellegű elvárások voltak, mint például a minimális önrész emelése vagy a havi törlesztés jövedelemhez viszonyított arányának és a hitelfedezeti aránynak a csökkentése) tovább szigorították. A szigorítás fő okai némileg változtak, hiszen a bankok egyrészt a likviditási helyzet javulását, másrészt romló lakáspiaci folyamatokat jeleztek.
Úgy tűnik azonban, a következő féléves időszakban már kedvezőbbek lehetnek az eladósodni kívánók kilátásai. A bankok ugyanis többnyire nem terveznek további jelentős szigorítást, sőt a prognózisok szerint a lakáshitel-kínálat már nőhet is. Ilyen körülmények között nem igazán meglepő, hogy a hitelintézetek keresleti oldalon is a lakáshitelek (ráadásul azon belül a devizahitelek) iránti kereslet érzékelhető növekedésére számítanak, miközben általános vélemény szerint várhatóan megáll a fogyasztási kölcsönök iránti igények csökkenése is. Akad azért olyan hiteltípus, amelyet továbbra sem szorgalmaznának a bankok: a úgynevezett megújuló kölcsönöknél (folyószámlahitel, hitelkártya) sokan jelezték a hitelezési feltételek várható további szigorítását.
A második és harmadik negyedévre vonatkozó előrejelzések alapján a bankok összességében a hitelpiac stabilizálódására, illetve a hitelezési aktivitás enyhe növekedésére számítanak. Mindez azonban az adósok törlesztési nehézségeinek növekedésével járhat. A hitelintézetek ugyanis szinte egyöntetűen a háztartási hitelportfólió első negyedévi romlásáról számoltak be (a lakáscélú és a fogyasztási hitelek szegmensében egyaránt), a hitelezési vezetők döntő többsége pedig további romlásra számít a következő félévben.
