Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi utolsó negyedév makroadatai ugyan még borúsabbá tették a világgazdaságra vonatkozó prognózisokat, az üzleti várakozások lassú javulása, valamint a felhalmozott készletek csökkenése a konjunkturális helyzet fokozatos stabilizálódására utalhat. Magyarország összes gazdasági szektora azonban még jövőre is nehéz év elé néz - derült ki az MNB által szerdán közzétett inflációs jelentésből, amelynek főbb számait már hétfőn ismertette a jegybank.
A globális befektetői hangulat javulásával párhuzamosan a hazai kockázati megítélés mutatói is kedvezőbbé váltak, a kockázatosabb eszközök, így a hazai államkötvények kereslete viszont nem emelkedett jelentősen. Az MNB és a kormányzat közvetlen hitelnyújtása ugyan segítette a pénzügyi rendszer likviditásának a bővülését, a bankok hitelezési aktivitása azonban továbbra is visszafogott.
Amennyiben a hitelközvetítők intenzív kockázatkerülése tartós marad, jelentős lefelé mutató kockázatokat jelenthet a későbbi növekedési pályára. Ehhez hasonlóan, ha a most 2 százalék körüli szintre becsült hazai potenciális kibocsátás ütemét a pénzügyi válság még jobban visszavetette, tovább mérsékelheti a 2011-re vonatkozó, egyelőre meglehetősen bizonytalan 3,4 százalékos GDP-prognózist.
A jegybank szerint ugyanakkor a fentiek miatt az adóhatásoktól megszűrt infláció a közép távú célként megjelölt három százalék alatt maradhat az elkövetkező években. Az élelmiszerek határidős jegyzéseinek a megugrása azonban felfelé, míg a hitelezések vártnál nagyobb visszafogása lefelé mérsékelheti az árindexet.
Az áfa-emelést azonban a recesszió ellenére 90 százalékban a vásárlókra háríthatják a kereskedők - mondta Kovács Mihály András, a jegybank szakértője. Az adóváltozás ugyanis a termékek igen széles skáláját érinti, így a fogyasztóknak nincs lehetőségük a vásárolt áruk közötti helyettesítésre.
A gazdasági szektorok közül a vállalatok a létszámon, a béreken, valamint a munkaórák számán keresztül ugyan már elkezdtek alkalmazkodni a kibocsátás gyors visszaeséséhez, a romló profitabilitás megfékezéséhez viszont még további költséglefaragásokat kell véghez vinniük.
A kormányzat eddig bejelentett intézkedéseivel tartható az IMF-nek vállalt 3,9 százalékos GDP-arányos áht-deficit, azonban az eddig ismert számszerűsíthető intézkedések mellett ez jövőre csak 4,5 százalékot jelent, azaz a GDP további 0,7 százalékának megfelelő intézkedéscsomag részletes kidolgozására lesz szükség ahhoz, hogy a nemzetközi megállapodásban vállalt csökkenő hiánypálya tartható legyen.
A háztartások fogyasztási és beruházási kilátásait többek között a csökkenő foglalkoztatásból következő bizonytalan jövedelmek és a szigorodó hitelfeltételek erőteljesen visszavetik, azonban 2011-ben ismét emelkedésnek indulhatnak.
