Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
A szeptember elsejétől hatályba lépő jogszabály célja a csődeljárás újraszabályozása, az egyszerűsített felszámolási eljárás gyorsítása, valamint ez eddiginél szigorúbb szankciók bevezetése a felszámolóval nem együttműködő, illetve csalárd cégvezetőkkel szemben (Napi, 2009. április 2. és 6.). Az elsődleges szándék az, hogy a cégek megmentését, reorganizációját szolgáló csődeljárás vonzóbbá váljon mind az adós, mind a hitelező számára, erősödjön a csődeljárás adósságrendező funkciója, így a csődegyezségek megkötésével csökkenjen a felszámolási eljárások száma. A csődegyezséghez elegendő lenne a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban a követelésarányosan számított többség hozzájárulása.
A csődeljárást az adós és a hitelező is kezdeményezhetné, azzal automatikusan (ideiglenes) csődvédelem járna, amelynek jogszerűségéről (elutasításáról vagy a hiánypótlásról) a bíróság öt munkanapon belül döntene. Az ideiglenes fizetési haladék annak online Cégközlönyben való közzétételétől illetné meg az adóst, a közzétételre pedig a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, egységesen 0 órától kerülne sor - áll a Hajdu Attila MSZP-s képviselő által jegyzett, a bizottságok és az IRM által támogatott módosító javaslatban. Hasonlóan nulla órától lennének olvashatók a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzések is (és ekkortól használható a "csődeljárás alatt" toldalék a cégnév mellett), így mindenki számára - az adós, a számlavezető pénzintézet és a hitelezők számára is - egyértelmű lenne, hogy a moratórium pontosan mikor kezdődik.
Egy másik módosító javaslat szerint ugyanakkor a csődeljárás kezdő időpontja nem az ideiglenes moratórium közzétételének, hanem a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja lenne. Lényeges változás volna - egy másik, szintén támogatott módosító szerint -, hogy a moratórium nem 80, hanem 90 napig illetné meg az adóst a kezdő időpont előtt és után esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. A fizetési haladék a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban külön-külön, a hitelezők többségének támogatásával legfeljebb 180 napra meghosszabbítható lenne. A 365 napos meghosszabbításhoz pedig - szintén a hitelezői osztályokban külön-külön - a hitelezők követelésekre vonatkozó szavazatainak kétharmados támogatása kellene.
A csődmoratóriummal való visszaélés elkerülése érdekében - egy szintén támogatásra javasolt módosító szerint - nem kezdeményezhetne csődeljárást az az adós, amelynek egy éven belül a bíróság már hivatalból elutasította egy korábbi csődeljárás iránti kérelmét, mert az nem volt jogszerű. (A törvényjavaslat emellett nem engedi a csődeljárás kezdeményezését azon társaságnak, amelynek egy korábbi csődeljárás miatt adóssága van vagy a korábbi eljárás befejezésétől számítva még nem telt el két év.)
Az egyik módosító nyomatékosítaná azt is, hogy a fizetési haladék alatt az adós csak a - tevékenységét felügyelő, bíróság által kirendelt - vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat új kötelezettséget és teljesíthet kifizetést. Továbbá azt is, hogy a moratórium alatt nem lehet a hitelezőnek elállnia vagy felmondania az adóssal kötött szerződést arra hivatkozva, hogy az a haladék alatt nem fizet.
A csődeljárás elrendelésével egyidejűleg a bíróság elutasítja a céggel szemben korábban, illetve a csődeljárás alatt benyújtott felszámolási kérelmeket. Amennyiben nem jön létre csődegyezség a hitelezők között, a bíróság megszünteti a csődeljárást, hivatalból megállapítja az adós fizetésképtelenségét és így elrendeli a felszámolását. A felszámolást elrendelő végzés ellen nem lehet fellebbezni - áll egy Hajdu által jegyzett másik, támogatásra javasolt módosítóban.
