A Napi Gazdaság cikke
Az MNB elsődleges feladata az árstabilitás megőrzése, a pénzügyi válság óta viszont a pénzügyi stabilitási kockázatok kezelése vált prioritássá. Az elmúlt időszakbeli forinterősödés, a kockázatkerülés indikátoraként használt VIX index és az országkockázatot jelző CDS-árazás hónapokon át tartó mérséklődése ugyan kedvező hír a jegybank számára, azonban ebből nem következik, hogy a monetáris tanács (MT) a hétfői kamatmeghatározó ülésén lazítana a január vége óta 9,5 százalékon álló irányadó rátán. A kilencfős Napi-konszenzus egyöntetűen tartást vár, az év végéig pedig 100 bázispontos vágásra számít.
A 2008 végi, valamint az idei év eleji rendkívül gyors kamatvágásnak és a kockázatvállalási hajlandóság hirtelen csökkenésének az újabb hulláma, amelynek következtében a forint az euróval szemben a 315-ös szint fölé ment, az egyik komoly tanulsága volt, hogy nem érdemes elsietni a monetáris kondíciók lazítását - mondta lapunknak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A befektetők óvatosságot várnak a jegybanktól, abból pedig nagy baj nem lehet. Ha a piaci hangulatot jelző mutatók még három hónapig legalább a mostani szinten maradnak, akkor az már tényleg jelzésértékű lehet - tette hozzá Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Egy újabb pénzpiaci turbulencia ugyanis egyáltalán nem elképzelhetetlen. Ha az MT kivár, akkor ráadásul még nagyobb léptékben is vághat, míg most csak több apró lépést engedhetne meg. A két szcenárió ugyanahhoz a kamatszinthez vezetne, de az előbbire jóval biztonságosabb körülmények között kerülhetne sor. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője szerint azonban egy vágás már most is felmerülhet, így amennyiben a kurzus és a kockázati megítélés tényleg tartósan javul, akkor júniustól elindulhat a lazító sorozat.
Bár az összes prognózis szerint előbb vagy utóbb terítékre kerülhet a vágás, a nemzetközi piacok borúsabbá válása akár kamatemelést is hozhat. Ennek ugyan egyrészt most elhanyagolható a valószínűsége és az MT mostani tagjai, ha nem elkerülhetetlen, akkor nem növelik a rátát, azonban érdemes ezt a forgatókönyvet is észben tartani - figyelmeztetett Forián Szabó. Jó hír azonban, hogy az újabb kiigazító intézkedések hatására Magyarország kikerült azon országok közül, amelyeket először "vennének elő" egy újabb hullám beindulásakor.
Mindezek mellett az árindex alakulása továbbra is háttérben marad. Jelenleg az inflációs kilátások nem túl rosszak, így amennyiben a pénzügyi stabilitási kockázatok engedik, a monetáris testület él a vágás lehetőségével - véli Kondrát. Szintén fontos szempont lehet, hogy a forintkamat ismét versenyképessé váljon és elsősorban ne devizában vegyenek fel hitelt a magyarországi gazdasági szereplők. Ettől azonban egyelőre még távol van az irányadó ráta.
Az inflációt ugyan jelentősen megdobja majd a nyári áfa- és jövedékiadó-emelés, a visszaeső fogyasztás miatt jelenleg nincs sok esélye annak, hogy ez beépüljön a várakozásokba - véli Suppan. A jövő év közepétől azonban remélhetőleg már nem lesz recesszió, ez viszont a másodlagos hatások megfékezését is nehezíti majd. Egyelőre még korai arról beszélni, hogyan alakul a globális inflációs környezet, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a likviditással túlpumpált világgazdaságban nem lehet kizárni egy újabb globális ársokkot, amely esetleg akkor gyűrűzne be Magyarországra, amikor kiesik az adóemelések hatása. Így az elemzők még elég óvatosak a jövő évvel kapcsolatban, így a konszenzus szerint 7,25 százalékos alapkamattal zárulhat a 2010-es év.
