Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén eddig nem írták ki az elmúlt években rendszeresen a tavasz elején megjelenő lakossági energiatakarékossági pályázatokat (NEP), de a szaktárca szerint a második negyedévben - várhatóan - ismét megjelennek.
Jelenleg a támogatási forrás biztosítása és a pályázati feltételrendszer kidolgozása zajlik, ezért ezekre vonatkozóan pontos és végleges információkkal még nem tudunk szolgálni - közölte az energiaügyekkel is foglalkozó minisztérium (KHEM) a Napival.
Voltak évek, amikor a keret körülbelül két hét alatt teljesen kiürült, de a teljes keretet a KHEM adatai alapján soha nem használták ki 100 százalékosan, az önrész emelkedése pedig alaposan csökkentette a támogatás vonzerejét.
"Sikeres Magyarország"
A korábbi években többféle céllal lehetett pályázni a NEP pénzeire. A minisztérium honlapja szerint tavaly 2,6 milliárd forintos keret állt rendelkezésre erre a célra, míg a tárca által a Napi rendelkezésére bocsátott adatok szerint 3,1 milliárd forint volt a keret nagysága. Ezen felül kedvezményes kamatozású hitelre 16 milliárd forint volt elkülönítve a "Sikeres Magyarország" lakossági energiatakarékossági hitelprogramja keretében.
A konkrét célok között a megújuló energiafelhasználás arányának növelése, az energiamegtakarítást eredményező beruházások, az utólagos hőszigetelés, a fűtés- és melegvízellátás-korszerűsítése, valamint a nyílászárócsere támogatása szerepel. A tavaly beérkezett 9026 darab pályázatból 6863 darabot ítéltek meg kedvezően; a támogatott beruházások teljes költsége a minisztérium szerint közel 12 milliárd forint, amiből 10 956 lakás energetikai korszerűsítése valósulhat meg.
Az évek során a feltételek módosultak, tavaly például az egyes célokra jellemzően legfeljebb a teljes beruházási összeg 30 százalékát elérő vissza nem térítendő támogatás volt igényelhető, amit azonban az MFB támogatott hiteleivel a teljes összegre ki lehetett egészíteni, sőt, a támogatott hitelt a fejlesztés értékének 100 százalékára, legfeljebb 4 millió forintra is igénybe lehetett venni. A hitel kamata a bank honlapjának tájékoztatása szerint természetes személyek esetén 12 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5 százalék/év, lejárata pedig a szerződéskötéstől számított legalább 4, legfeljebb 20 év.
A NEP keretében meghirdetett pályázatokra megítélt támogatásokat, valamint az egyes években rendelkezésre álló forrásokat az alábbi táblázat tartalmazza.
Energetikai fejlesztés lakástakarékból?
A NEP egy 1999-ben megfogalmazott kormányrendelet nyomán született meg, ami az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások szerepének növelését tűzte ki célul. A rendelet 2010-ig szóló, nem is túl ambíciózus céljai azonban nem valósultak meg, ami nem meglepő, ha azt vesszük, hogy volt olyan év, amikor a pályázatot nulla forintos kerettel írták ki - mondja Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója.
Az egyik legnagyobb problémát az energiatakarékossági pályázatokkal kapcsolatban az adminisztrációs terhek jelentik; 100 forint kihelyezésére 10 forint adminisztrációs költség jut. A jelentkezés bonyolult, túlzott tranzakciós költségekkel jár, a folyamat pedig hosszadalmas - teszi hozzá. Az Energiaklub vezetője szerint az MFB-nél igényelhető kedvezményes hitelekhez is nehéz hozzáférni, állítása szerint a milliárdos nagyságrendű keretből legfeljebb pár millió forint kerülhetett a pályázókhoz.
Az Energiaklub szerint egyébként a NEP nem lenne rossz konstrukció, amit lenne értelme bővíteni. Amennyiben megfelelő mennyiségű pénz állna rendelkezésre, annak gazdaságfehérítő hatása is lenne amellett, hogy az érintett lakások jelenleg mindössze 1 százalék körüli aránya is bővülhetne - mondja Ámon Ada. A szervezet emellett azt is vizsgálja, hogy milyen más finanszírozási formákkal lehetne támogatni a lakossági energiafelhasználás hatékonyságának növelését. A szervezet szerint a lakástakarékpénztárak is forrást biztosíthatnának az energetikai jellegű lakossági fejlesztéseknek, valamint a tavaly mintegy 80 milliárd forintos, a Bajnai-kormány által megszüntetett gázártámogatás forrásainak nagy részét is át lehetne csoportosítani az energiahatékonysági konstrukciók felé, és csak a szociálisan rászorulókat kellene támogatni.
Energiatudatosabb fogyasztói magatartásra leginkább a piaci árak sarkallhatnák a lakosságot, ezért először is hagyni kellene, hogy a valós árak érvényesüljenek - mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. vezetője. Ezzel szemben az árakat, és az azok által közölt üzenetet tovább torzítja a távhő napokban bejelentett kedvezményes, 18 százalékos forgalmi adósávba való besorolása - véli a szakember, aki szerint ez ráadásul a távhőszolgáltatás minőségén sem javít. (Közben a megújuló energiaforrások áfája nem került be a kedvezményes áfakörbe a parlamenti szavazáson. - A szerk.)
Fügefalevél avagy szocialista munkaverseny
Hegedűs Miklós pesszimista az energiahatékonysági pályázatok hatását illetően; szerinte a hasonló programoknak csak marginális hatása lehet, ami a mindenkori kormánynak afféle fügefalevél a zöld kihívásokkal szemben. A GKI Energiakutató vezetője szerint, ha a pályázattal kapcsolatos állami sikerpropagandának csak a fele igaz lenne, már sokkal előrébb lennénk - jelenleg azonban szerinte körülbelül annyira hiteles az ezzel kapcsolatos kommunikáció, mint annak idején a szocialista munkaversennyel kapcsolatban.
Hozzátette: a költségvetés állapota ráadásul a következő években sem teszi majd lehetővé ennél jelentősen nagyobb források bevonását a támogatásokba, de még az adókedvezmények számára sem.
