Szerencsénk van, hogy a piac nem ijedt meg az új makropályától, hiszen a magasabb hiánycél nem jó üzenet - kommentálta a bejelentést Barcza György, a K&H vezető elemzője. Szerinte a forint erősödése alapvetően a régiós devizákkal történő együttmozgással magyarázható, ami részben a kedvezőbb nemzetközi tőkepiaci hangulatnak köszönhető.
A szakember úgy vélte: a hétfőn közölt számok és a kormány programja addig lesz hiteles, amíg a piac bízik abban, hogy jövőre már csökkenni fog az államháztartás hiánya, így a nagy kérdés az, hogy milyen lesz a 2010-es büdzsé. Amíg ez kiderül, levegővételnyi szünethez jutott a kormány és a forint.
Ami a forint kilátásait illeti, miután a fundamentumokban megkezdődött a trendszerű javulás, március óta a hazai deviza is trendszerű, lassú erősödést mutat, de e körül széles sávban ingadozik az árfolyam.
Barcza aláhúzta: a forint erősödésénél fontosabb indikátor az öt év múlva induló ötéves kamatok közötti különbség, ez mutatja ugyanis a piac euróbevezetésről alkotott ítéletét. E téren pesszimizmus tapasztalható, hiszen míg a cseh és az eurózóna ilyen hosszú lejáratú kamatkülönbözete lényegében nulla, a lengyeleké pedig 100 bázispont körül van, addig a magyarországi differencia egy hét alatt 250 bázispont környékéről 300 körüli szintekre nőtt.
Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője szerint sok újdonság nem hangzott el az IMF és az EU képviselőivel folytatott konzultációt követő sajtótájékoztatón, hiszen a sajtóban kiszivárgott számok szinte minden esetben megegyeztek a most nyilvánosságra hozottakkal. A szakértő kérdésünkre elmondta: túlzottan negatívnak tartja a konzervatív és rendkívül óvatos becslésen alapuló, most előrevetített makropályát.
A Takarékbank elemzője lassan enyhülő recesszióra számít az idén, ami az éves teljesítmény tekintetében a kormányénál kedvezőbb számokat vetít előre. A központi prognózis azonban azzal az eshetőséggel is számol, hogy a közelmúltban nyilvánosságra hozott makroadatok mindössze egy ideiglenes felpattanást tükröznek, s a várt javulás még nem következik be.
Suppan szerint a most nyilvánosságra hozott 3,9 százalékos hiánycél kellően nagy puffert adhat a kormány számára a jövő évi adócsökkentésekhez amennyiben a makropálya a most előre jelzettnél kedvezőbben alakul.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint sem okozott meglepetést a hiánycél módosítása. Az 1 százalékpontos növekedés a piacok számára elviselhető szinten van, így a szakértő nem hiszi, hogy azokra bármilyen hatással lehet. Az MTI-nek nyilatkozó elemző hozzátette: a piacok továbbra is a nemzetközi hangulatot követik.
