A forint lakáshitelek átlagkamata mérséklődés ellenére is 12 százalék felett maradt, a THM pedig továbbra is 15 százalék felett. E a kamatszint februárban lépte át a 12 százalékot, amire utoljára öt évvel korábban volt példa. Az euró és a svájci frank lakáshitelek THM-je alig módosult, így rendre 7,5 és 10 százalék felett maradtak. A háztartások új forint és euró lakáscélú hiteleinek szerződéses értéke (a jegybank az aktuális havi szerződéseket a kamatokkal együtt közli) mindenesetre kis mértékben emelkedett.
A márciusi betétállományi zuhanás után fontos jelzés, hogy a magánszemélyeknél az új betétszerződések összege szezonálisan igazítva új havi csúcsot ért el. A lekötött forintbetéteknél nominálisan több mint 230 milliárddal többre (majdnem 1200 milliárdra) állapodtak meg a megtakarítók a bankokkal. Ebből úgy tűnik, hogy a márciusi betétkivonás csak átmeneti volt, de akár arra is következtethetünk, hogy az ingatlanpiacon áprilisra alaposan megcsappanhatnak a hazai készpénzes vevők. Azt, hogy mindezt nem igazán a kondíciók alakítják, jól jelezheti: a forintbetétek átlagkamata közben nem változott.
A háztartások esetében a forint és az euró új lakáshitel és szabadfelhasználású jelzáloghitel szerződések értéke emelkedett, míg a svájci frank hiteleké lényegében nem változott. A személyi hitelek esetében csak a forinthiteleknél emelkedett az új szerződések értéke. A forint áruhitelek szezonális hatásokkal korrigált értéke tovább csökkent, de költsége 35 százalék közelébe emelkedett. A svájci frank gépjárműhitelek új szerződéseinek értéke enyhén nőtt, költsége 18 százalék körüli értékre süllyedt.
