Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénz mehetett egyéb megtakarítási formákba (befektetési alap, részvény) is, de legvalószínűbb az, hogy sokan egyszerűen felélték betéteiket. Az adatok némi magyarázatot adhatnak arra is, hogy miként jelenhettek meg ebben a hónapban nagyobb mennyiségben készpénzes vevők (mint azt az AXA elemzésében írta) az ingatlanpiacon. Azok a betétek pedig, amelyeket például lakásvásárlásra fordítottak, egyszerűen eltűnnek a pénzügyi befektetések piacáról (így a hiány finanszírozásában sem játszhatnak szerepet). A magyar háztartásokra az eddigi tapasztalatok szerint jellemző ez a magatartás.
A magánszemélyek összesített banki pozíciója jelentősen romlott az első tavaszi hónapban. A háztartási hitelállomány már februárban is majdnem ezermilliárddal haladta meg a betétekét, a különbözet azonban márciusra 1200 milliárd forint fölé emelkedett.
Ebben több tényező is szerepet játszott. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a háztartások összes hitelállománya 118,5 milliárd forinttal nőtt, ami a forinthitelek 2,3 milliárd forintos és a devizahitelek 116,2 milliárd forintos állomány-növekedéséből adódott. A devizahitelek növekménye azonban teljes mértékben átértékelődésből és egyéb változásból származott. A szezonálisan nem igazított forintbetétek állománya márciusban 125,8 milliárd forinttal csökkent. A devizabetétek állományát az átértékelődés és egyéb változás 37,7 milliárd forinttal növelte, a betétkivonás pedig 27,6 milliárd forinttal csökkentette.
