A februári inflációs adat után a márciusi közlés is 3 százalékról szólhat a Bloomberg konszenzusa szerint. A nemzetközi hírügynökség szerint a kereslet csökkenése és a nyersanyagárak mérséklődése segíthette a fogyasztói árszínvonal jegybanki célnak megfelelő szintű csökkenését. A Bloomberg szerint a nemzetközi devizákkal szemben gyengülő forint az inflációs célnak megfelelő mértékű fogyasztói pénzromlás ellenére sem engedi a jegybanki kamatcsökkentést, amely márciusban is változatlanul 9,5 százalékon maradt.
A Napi-konszenzus a 3 százalékos inflációs célnál alacsonyabb, 2,9 százalékra számít márciusban. A 2006-os költségvetési megszorítást megelőző fél évet leszámítva, Magyarországot a rendszerváltás óta nem jellemezte ilyen alacsony árszint.
Az MTI által megkérdezett elemzők többsége 2,95 százalékos éves szintű inflációt prognosztizál, ám a becslések 2,7-3,4 százalék közötti széles sávban mozognak. A BNP Paribas elemzője 3,4 százalékra visszagyorsuló drágulási ütemet jósolt, azzal az indokkal, hogy az elmúlt időszak forintgyengülése szerinte már meg fog látszani az adatsorban. Ugyancsak ő azonban éves távlatban már deflációs kockázatot sem tart kizártnak a közép-európai EU-térség egészére, tekintettel "a nagyon rossz makroadatokra".
Márciusra - szintén a forintárfolyam átszűrődésének hatása miatt - az infláció gyorsulását jósolta a 4cast londoni gazdaságelemző központ térségi szakértője is, aki 3,1 százalékos éves ütemet vár a teljes kosárra számolva.
A előrejelzési sáv alsó szélén van ugyanakkor a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport 2,7 százalékos prognózisa. A ház szerint a magyar hazai össztermék-érték (GDP) az idén 4,5 százalékkal csökken, ami gyorsítani fogja az alapszintű dezinflációs folyamatot. A pénzügypolitikai kilátásokat ugyan "bonyolultabbá tette" a forint gyengülése, a cég londoni elemzői szerint azonban az árfolyam stabilizálódása vagy visszaerősödése esetén az MNB áprilisban vagy májusban újrakezdheti az enyhítési ciklust.
A Bank of America-Merrill Lynch közölte: alapeseti forgatókönyve 6,75 százalékos magyarországi jegybanki kamatszintet valószínűsít 2009 végén.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési elemzői szintén 2,7 százalékos márciusi magyarországi éves inflációt jósolnak. A ház szerint a kosár élelmiszer- és üzemanyag-összetevőjében megjelenő komoly mértékű bázishatás várhatóan túltesz a forintgyengülés inflációs átszűrődő hatásán. A JP Morgan szerint azonban az MNB döntéseinek fő befolyásoló tényezője jelenleg a forintárfolyam, és már a kamatcsökkentési folyamat februári leállítását is az árfolyam bizonytalansága okozta.
Mindemellett az egy hónappal ezelőtti inflációs adatsor már jelezte a forintgyengülés gyors átszűrődését a mélyülő recesszió ellenére is. A JP Morgan londoni elemzői ezért a következő 3-6 hónapra a jelenlegi, 9,50 százalékos MNB-kamatszint fenntartását jósolják, azzal az indokkal, hogy szerintük a magyar jegybank egyelőre a forint gyengeségéből a pénzügyi stabilitásra ható kockázatokat tartja szem előtt.
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői nagyobb mértékűnek tartják az árfolyamgyengülés átszűrődésének nettó hatását, ezért minimális mértékben, 2,9 százalékra csökkenő inflációt jósolnak márciusra. A GS szakértői szerint a gyenge forint jórészt ellensúlyozta a múlt hónapban a gazdasági visszaesésből az árakra ható, lefelé mutató nyomást.
A Goldman Sachs a következő tizenkét hónapra sem vár kamatmódosítást, kamatemelést azonban csak arra az esetre valószínűsít, ha az MNB-nek más eszközökkel nem sikerülne kivédenie egy esetleges újabb forinteladási hullámot.
