Az államháztartásnak az időarányos GDP 9 százalékát kitevő összeget kellett összeszednie (ekkora volt a negatívuma), az egész évre vonatkozó 3,4 százalékkal szemben.
A szerencsétlenségben némi szerencsét jelenthetett, hogy a lakosságot takarékosságra tanította a válság magyarországi kiterjedése és elmélyülése. A háztartások ugyanis 371 milliárd forintttal voltak képesek a közös kasszához hozzájárulni, finanszírozási képességük (a betétek és hitelek különbözete) az utolsó negyedben a GDP 5,3 százalékára rúgott. Az utolsó hónapok hatását jól mutathatja, hogy az előbbi érték 2008-ban összesen 219 milliárd forint, vagyis a GDP mindössze 0,8 százaléka volt.
A negyedik negyedévben az MNB tájékoztatása szerint a háztartásoknál a lekötött forintbetétek növekedtek kiugró mértékben, de jelentős volt a hosszú lejáratú értékpapírok, a tőzsdei részvények és a nyugdíjpénztári követelések gyarapodása is, miközben a devizabetéteknél és a befektetési jegyeknél számottevő mértékű volt a nettó eladás.
A cégeknél – nem kevéssé a bankok drasztikus hitelszűkítése következméyneként – jelentősen csökkent a finanszírozási igény. A vállalatok gazdálkodásukhoz az utolsó három hónapban a GDP 1,8 százalékának megfelelő összeget vették igénybe, a teljes évre vonatkozó 5,4 százalékkal szemben.
A nemzetgazdaság teljes finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint tavaly a GDP 8,6 százaléka, összesen 2267 milliárd forint volt.
Az államháztartás 19 320 milliárd forintos, úgynevezett maastrichti adóssága 2008 végén a GDP 73 százalékát tette ki.
