Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Február végén a nyilvántartott álláskeresők száma 543,1 ezer fő volt, ez az előző hónaphoz viszonyítva 6,7 százalék (34 ezer fő) növekedés, míg az előző évinél 14 százalékkal (66,5 ezer fő) több - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb adataiból. Februárban a korábbi években is jellemző volt az álláskeresők számának növekedése, azonban a gazdasági recesszió hatását mutatja, hogy az idén nagyobb volt a dinamika: tavaly 1,8, két évvel ezelőtt pedig 4,5 százalék volt a havi bővülés. Az idei második hónapban az egyhavi emelkedés hasonló mértékű volt, mint az előző két hónapban. Az is látszik azonban, hogy az év/év mutató gyorsult: 2008 első kilenc hónapjában jellemzően 2-4 százalékkal nőtt az álláskeresők száma, ez emelkedett a tavalyi utolsó hónapokban 6-7 százalékra, idén januárban 9 százalék közelébe, februárban pedig elérte a 14 százalékot. Az átlagosnál jobban nőtt a középfokú végzettségű, szakképzett álláskeresők (szakmunkások, szakiskolát, szakközépiskolát, technikumot végzettek) száma, míg a diplomás álláskeresőké év/év alapon kissé csökkent.
Januárhoz képest minden régióban emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, a növekedés azonban a legnagyobb a Közép-Dunántúlon (+11,0 százalék) és a Nyugat-Dunántúlon (+10,7 százalék). Továbbra is nagyok a megyék közti különbségek: kimagaslik Komárom-Esztergom, valamint Győr-Moson-Sopron, ezeken a területeken a gazdasági recesszió hatására már hónapok óta az országos átlagot jócskán meghaladóan nő a nyilvántartott álláskeresők száma. A recesszió munkaerő-piaci következményei elsősorban azon megyékben feltűnőek, ahol nagy az iparban, ezen belül is az exportorientált feldolgozóiparban munkát vállalók száma. Az utóbbi egy évben Komárom-Esztergomban 50,2 százalék, Győr-Moson-Sopronban 47 százalék az állástalanok számának bővülése. Emellett az átlagot jelentősen meghaladó növekedés volt Fejér, Veszprém és Vas megyékben is, míg a gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetben lévő, alacsonyabb foglalkoztatottsági szintű, kisebb vállalkozássűrűségű megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) jóval kisebb.
Az ÁFSZ adatai szerint 2009. februárban országszerte 63 cég jelentett be a munkaügyi központokban csoportos létszám-leépítési bejelentést, ez héttel volt több az előző havinál. Ezzel együtt a csoportos elbocsátásokban érintettek létszáma már második hónapja csökkent (most 4850 fő volt), ugyanis az egy bejelentésre jutó átlagos létszám mérséklődött. Február utolsó hetében a korábbinál lényegesen alacsonyabb volt a bejelentések létszámtartalma. A legtöbb bejelentést továbbra is a Közép-Dunántúlon működő vállalkozások tették (10 cég 1319 fő elbocsátását jelezte), míg az Észak-Alföldről egyetlen bejelentés érkezett a hónapban, 94 fő elbocsátásáról. Az utóbbi 5 hónapban összesen 19,5 ezer fő tervezett csoportos elbocsátását jelentették be a cégek a munkaügyi szervezethez, ez több mint kétszerese az előző évinek. A munkahelyek több mint háromnegyede a központi és a dunántúli régiókban szűnt meg. A feldolgozóiparban a gazdasági szervezetek összesen 14,2 ezer munkahely felszámolására vonatkozó bejelentést tettek, főként a járműgyártáshoz tartozó feldolgozóipari alágazatokban működő cégek kényszerültek nagy számban munkahelyek megszüntetésére.
Az ÁFSZ tapasztalatai szerint az elbocsátási szándéknyilatkozatok rendre magasabbak a döntéssel alátámasztott bejelentéseknél. Ebben szerepet játszik, hogy a cégek növekvő hányada kifejezetten munkahelymegőrző állami támogatás igénybevétele miatt teszi meg az elbocsátási szándéknyilatkozatot. Február első hetében 2 ezer, a másodikban 3 ezer, a harmadikban 3,3 ezer, míg február utolsó hetében 7,9 ezer munkahely megszüntetésére tett szándéknyilatkozat vált ismertté. Ez utóbbi bejelentések között a cégek négyötöde jelezte, hogy munkahelymegőrző támogatást kíván igénybe venni.
A munkaügyi szervezet tudomására jutott 10 fő feletti munkahelyteremtések alapján februárban 54 vállalkozás 1600 munkahely létesítését jelezte, ebből 460 az észak-alföldi, 427 a nyugat-dunántúli régióban létesül. A hónapban országszerte összesen húszezer új álláshelyet jelentettek be, ez a januárit 8,3 ezerrel múlta felül, ám az előző évitől 14 ezerrel elmaradt. A munkaadók a hónapban a bejelentett álláshelyek közül összesen 13,4 ezerhez nem igényeltek támogatást. A nem támogatott állások legnagyobb hányada (22 százaléka) a feldolgozóiparban van, további 15 százalék az építőiparban, 10 százalék az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások ágazatban. A gazdasági recesszió hatását jól mutatja, hogy egy évvel ezelőtt februárban csaknem háromszor annyi új munkaerőigényt jelentettek be a feldolgozóiparból, mint az idén. Foglalkozások szerint a legtöbb nem támogatott bejelentett igény februárban is az egyéb segédmunkások iránt érkezett (2,1 ezer), ezt követően a lista élén - a korábbi hónapoktól eltérően - a szociális ápolók és a gondozók állnak, de továbbra is jelentősebb számban kerestek eladókat (418 főt), szakácsokat (411 főt) és húsfeldolgozókat (388 főt) a munkáltatók.
