Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakosság jelentős része vett fel az utóbbi években a forinthitelnél alacsonyabb havi terhet jelentő, jellemzően svájcifrank-alapú kölcsönt, ám a magyar deviza utóbbi hónapokban bekövetkezett gyengülése jelentősen megemelte a törlesztőrészleteket, így egyre nehezebb helyzetbe kerültek az adósok. A kormány ezen próbálna segíteni, a Pénzügyminisztériumban hetek óta folynak a tárgyalások, a kérdés az, ki állja a költségeket.
A lap szerint a tervezés fázisában lévő csomag alapján a devizahiteleket átalakítanák forintkölcsönökre és a törlesztőrészletet időszakosan maximálnák. A kiadásokat az állam, a bankok és az adósok között osztaná fel. Egy elképzelés szerint ehhez a magán-nyugdíjpénztárakban lévő pénz nyújthatna fedezetet, de csak korlátozott mértékben, különben a kasszáknál túl nagy hiány keletkezne.
Egy másik verzió alapján az állami finanszírozáshoz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított forrást is bevonnának, a devizahitelek forintosítása ugyanis csökkentené az ország kockázati szintjét. A Népszabadság kormányzati forrásai szerint utóbbi megoldás az IMF-nek sem lenne ellenére. Úgy tudni, hogy a kormányzati terv alapján az államnak és a bankoknak 200 milliárd forintos költséget kellene vállalniuk, az adós pedig a futamidő meghosszabbítását vállalná. E konstrukció az államra nehezen vállalható terheket róna, ezért a PM nem is támogatja az elképzelést. A kormány a napokban a Bankszövetséggel is tárgyalni kíván a tervezetről, a szervezet egyelőre, a részletek ismerete nélkül óvatosan kezeli az elképzelést. A meglévő devizahitelek forintkölcsönre történő átváltásával megváltozna a törlesztőrészletek kiszámíthatatlansága, amivel sok adós szembesült az utóbbi időben.
