Suppan Gergely a Takarékbank 3 százalékos elemzői várakozásainak megfelelő inflációs adattal kapcsolatban elmondta: a fogyasztói oldali pénzromlás ütemének folytatódó mérséklődését az élelmiszer-, energia- és üzemanyag-árak csökkenése nyújtotta erős bázis is támogatta. A hazai kereslet csökkenése jól tükröződött a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek árszabásában, hiszen a tartós javak áremelkedése kisebb mértékű volt, mint ahogy azt a forint elmúlt időszakban tapasztalt gyengesége indokolttá tette volna.
A Takarékbank szakértője az év közepéig az infláció további csökkenésére számít, ekkor azonban - az áfa- és jövedéki-adóemelés hatására - újra felgyorsulhat a pénzromlás üteme. Az adóemelés hatásai Suppan szerint nem válnak teljes mértékben érzékelhetővé a fogyasztói árakban, hiszen a hazai kereslet várható további csökkenése meggátolja a nagyarányú áremeléseket. A Takarékbank ennek ellenére éves inflációs előrejelzésének módosítását is lehetségesnek látja amennyiben a forint leértékelődése nem áll meg.
Kamatemelést jelez az inflációs adat
Az OTP elemzői által várt 2,4 százalékos prognózist nagyobb mértékben meghaladó mutató kapcsán a bank szakértői megjegyezték, hogy folytatódtak a januárban tapasztalt folyamatok, azaz az élelmiszerek áralakulásából fakadó dezinfláció kifulladni látszik. A feldolgozatlan élelmiszerek éves árindexe január után februárban is nőtt. Az előző hónap során tovább mérséklődött a piaci szolgáltatások éves árindexe, ami egyre inkább afelé mutat, hogy az index elhagyja az elmúlt években tapasztalt 5-7 százalékos sávot.
Az üzemanyagok ára havi bázison először nőtt július óta, míg a hatósági árak termékkörben az árindex csökkenése elmaradt a várttól, elsősorban a lakás, lakásszolgáltatás termékkör számottevő havi árnövekedése miatt. Mindenképp figyelmet érdemel, hogy a tartós iparcikkek éves árindexe több mint hét év után először volt pozitív, ami az mutatja, hogy a gyenge árfolyam már az év első hónapjaiban is emelte az árszintet.
Az OTP elemzői úgy vélik, a piaci szolgáltatások árindexének alakulása kedvező az inflációs cél teljesítése szempontjából, ugyanakkor a február végi-március eleji forintpiaci események arra kényszerítik a jegybankot, hogy az előző hónapok kommunikációját korrigálva jelzést adjon a piacnak: van olyan árfolyamszint, ami már nem tolerálható, és hajlandó is ezen szint alatt tartani a hazai fizetőeszköz kurzusát. Erre lehetősége kínálkozik a március 23-i kamatdöntő ülésen, egy (legalább) 50 bázispontos emelés formájában.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője inflációs adattal kapcsolatban úgy tartja, a dezinflációs folyamat folyatódhat a következő hónapokban, a második félév ebből a szempontból bizonytalan. Fontos tényező lesz az áfa-emelés, s a várhatóan gyengébb szinten stabilizálódó forint áremelő hatása is, ugyanakkor a visszaeső GDP inflációcsökkentő hatású lehet.
Elérhető az 1,5 százalékos inflációs cél?
Megtorpanni látszik a múlt év második felében indult benzin- és élelmiszerár korrekció, illetve a tartós fogyasztási cikkek áralakulása alapján is tűnik, a kereskedők a gyenge kereslet ellenére azonnal áthárítják a forintgyengülés hatásait a vásárlókra - mondta Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere.
Ennek következtében valószínűleg a jövő év végére magasabb lesz az infláció az MNB által prognosztizált másfél százaléknál - tette hozzá. A szakember szerint a pénzromlási ütem - a gázár-csökkentés függvényében - decemberre valahová 5-6 százalék közé emelkedik majd.
Bár az MNB számára mostanában a pénzügyi stabilitáshoz képest másodlagos kérdés az infláció mértéke, a megjelent adatok után azonban ebből a szempontból sem lesz már olyan egyértelmű a monetáris tanács helyzete a kamatdöntés során, mint korábban volt - vélekedett Bebesy.
Sok múlik a gyenge forinton
Az év első felében még folytatódik az infláció lassú csökkenése, ám az év második felétől - elsősorban a kormányzati intézkedések hatására - ismét megindul az árszínvonal növekedése. A pénzromlás üteme decemberre öt százalék környékére emelkedhet, éves szinten pedig valahol 3,3 százalék környékén alakulhat, ami még az MNB tűréshatárán belül található, kamatdöntési szempontból semleges - vélekedett Trippon Mariann a CIB elemzője.
Az infláció alakulása szempontjából nagy kérdés, hogy miként viselkednek majd a kereskedők, a jövőben is áthárítják e a forintgyengülés hatásait a fogyasztókra - mint tették azt az első két hónapban -, vagy a jelentős keresletcsökkenés miatt inkább lenyelik annak egy részét - tette hozzá.
