Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kutatók 8 jellegzetes fogyasztói csoportot találtak, melyek markáns különbséget mutatnak a lakásminőség és a lakásfelszereltség tekintetében.
Jó környék, nívós berendezés
A társadalom 4 százalékát alkotó "felső plusz" csoportjába inkább a fiatalok, felsőfokú végzettséggel rendelkező, budapesti lakosok tartoznak. Ők fogyasztási és jövedelmi helyzetük alapján is kimagasló helyzetben vannak. Átlagos lakásméretük 103 négyzetméterrel és 3,5 szobával messze meghaladja az országos átlagot. A felmérést végzők személyes értékelése szerint a csoport tagjai az esetek közel háromnegyedében jó környéken élnek, és többségüknél nívós berendezés található.
A "felső klasszik" csoport lakásméret (105 négyzetméter) és szobaszám (3,6) tekintetében árnyalatnyival megelőzi a felső plusz csoportot; ez a kategória a társadalom 2 százalékát teszi ki. Felsőfokú végzettség, és a legmagasabb jövedelmi szint jellemzi őket. Az elmúlt 2 évben a bútorukat az ebbe a csoportba tartozók közel fele cserélte le. Az elmúlt 5 évben a válaszadók egyharmadának lakásában végeztek konyha és egynegyedében fürdőszoba felújítást, amely jövedelmi szintjük ellenére kevesebb, mint a felső plusz esetében, ahol az arányok 38, illetve 30 százalék.
Befutottak és hedonista fiatalok
A "befutott értelmiségiek" csoportja a társadalom 14 százalékát alkotja, és ez áll a felső plusz jövedelmi szintjéhez a legközelebb. Az ide tartozók háromnegyede aktív, jellemzően Budapesten és a megyeszékhelyeken él. Átlagosan 91 négyzetméteres lakásmérettel rendelkeznek. A felmérést végzők összességében kedvezőbb képet adtak a csoportba tartozók lakásáról, mint a felső klasszik tagjainál. A felső klasszikhoz hasonlóan fűtéskorszerűsítés és külső szigetelés kevesebb, mint egyötödüknél, nagyobb átalakítás minden tizedik válaszadó lakásában volt.
A "hedonista fiatalok" a társadalom 17 százalékát teszik ki. Jellemzően megyeszékhelyeken élnek, átlag feletti lakásminőséggel, átlagos anyagi fogyasztással jellemezhetőek. A különféle lakásfelújítások tekintetében nem térnek el jelentősen a befutott értelmiségiek csoportjától.
A "városi alsó-közép" réteg a társadalmon belül 7 százalékot tesz ki, tagjai jellemzően fiatal, budapesti tanulók vagy aktívak, ezen belül is jellemzően szakmunkások, kisiparosok és beosztott értelmiségiek. Őket az átlagosnál magasabb lakásminőség jellemzi. A felmérést végzők megfigyelése alapján a környékről és a házról alkotott kép is közel ugyanolyan, mint a hedonista fiataloknál. A felújításokat illetően a csoport hasonlóságot mutat a befutott értelmiségiek és a hedonista fiatalok csoportjával.
A többség egyelőre ritkábban renoválja otthonát
A "szegény nyugdíjas" a társadalom legnagyobb, 25 százalékát kitevő fogyasztói csoport. Hozzájuk hasonló életvitelt folytatnak sokan a jellemzően fizikai munkát végző aktívak csoportjából. Az elmúlt két évben mindössze 15 százalékuk cserélte le a bútorokat és kevesebb felújítást is végeztek mint az előbbi szegmensekben. Konyha- és fürdőszoba felújításra kevesebb, mint egyötödüknél került sor.
Hasonló körülmények jellemzik a "szegény munkásréteg" tagjait is, akik a társadalom 13 százalékát teszik ki. Fogyasztás és lakásminőség szempontjából is jóval az átlag alatt vannak. Bútorcsere és felújítások tekintetében a csoport sok hasonlóságot mutat a szegény nyugdíjasok lakásviszonyaival. Ez alól a lakás festése a kivétel, amelyre a válaszadók felénél sor került az elmúlt öt évben. A szegény munkásréteg esetében a nyugdíjasokhoz képest kevesebbszer számoltak be ápolt lakásról és jó környékről, viszont többször találták modern stílusúnak a lakást.
Az "underclass" csoportba tartozók a társadalom 18 százalékát teszik ki, jellemzően legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és sokan élnek közülük községben. Az összes háztartási jövedelem alapján a legrosszabb helyzetben vannak, minden - így a lakástényezőt vizsgálva is jócskán lemaradnak a fentiekben bemutatott szegmensektől.
