Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Ecostat TOP-100 nagyvállalati konjunktúra-indexe 2009 februárjában 49 százalék, az előző hónaphoz képest 7 százalékkal csökkent. A kis- és középvállalati konjunktúra-indexe idén második hónapban 54 százalék, több mint 7 százalékponttal alacsonyabb az előző három hónap értékeinél. A cégek romló üzleti várakozásai a kiemelt fontosságú európai piacaik szűkülésével és a hazai értékesítési lehetőségek csökkenésével áll összefüggésben.
Az elmúlt három hónapban a hazai nagyvállalatok 65 százalékának teljesítménye csökkent, 26 százalékuké nem változott. A termelési előrejelzések ennél derűlátóbbak, negyedéven belül csökkenő teljesítményt 59 százalékuk, változatlant 26 százalékuk feltételez saját vállalatánál, a termelés növekedésében ugyanakkor mindössze 15 százalékuk bízik. A TOP-100 vállalatcsoport a működése szempontjából meghatározó gazdasági feltételekben kedvező fordulatra nem számít, a fizetőképes kereslet szűkülése mindkét relációban folytatódik. Belföldön csökkenő igényekkel 43 százalékuk, a jelenlegivel megegyező kereslettel 45 százalékuk számol. Exportpiacain a mélyülő válság hatására a nagyvállalatok 46 százaléka változatlan, 37 százalékuk csökkenő kereslettel kalkulál, növekedést 17 százalékuk valószínűsít.
A kis- és középvállalatok visszajelzése szerint az elmúlt negyedévben 63 százalékuknál csökkent, 28 százalékuknál stagnált a termelés. A cégek döntő többsége fejlődése legfőbb akadályát az elégtelen belföldi keresletben, a bizonytalan gazdasági környezetben és a túlzott munkáltatói terhekben jelölte meg. A hazai cégek fele belföldi piacain csökkenő, 39 százalékuk változatlan kereslettel számol. Külföldön a termékei és szolgáltatásai iránt jelentkező kereslet 58 százalékuknál nem fog változni, 36 százalékuknál elmarad a korábbi szinttől.
Az elmúlt negyedévben a hazai kkv-k mindössze 9 százalékának növekedett a termelése az előző időszakhoz képest, 28 százalékuké nem változott. A cégek 63 százaléka csökkenő teljesítményről adott számot, mintegy alátámasztva az ipari termelés csaknem húsz százalékos decemberi visszaesését.
A következő negyedévben a kis- és középvállalatok 14 százaléka teljesítménye növelését tervezi, a szinten tartást fokozatosan csökkenő hányaduk, februárban 28 százalékuk feltételezte. A termelése csökkenését jelző vállalatok aránya az előző három hónaphoz képest 58 százalékkal emelkedett.
Az ágazati szintű összevont bizalmi mutató februárban tíz hónapos mélypontjára esett, értéke 28,3 százalék, 4 százalékponttal alacsonyabb az előző havi értéknél.
A legoptimistábbnak a mezőgazdasági szektor mutatkozik, ám a bizalmi mutatók a múlt év közepe óta itt is csökkennek, valószínűleg az értékesítési problémák és az ezzel szinkronban csökkenő árak miatt. Idén a mezőgazdaság minden bizonnyal nem lesz képes megismételni a múlt évi kiváló teljesítményét.
A feldolgozóipar decemberben 23 százalékkal esett vissza, ezen belül a termelés egyharmadát kitevő villamosgép-, műszergyártásban volt a legnagyobb zuhanás. De megfeleződött a híradástechnikai cikkek termelési volumene, és jelentősen szűkült a járműgyártás. A feldolgozóipari vállalkozások konjunktúra-indexe januárhoz képest érezhetően romlott, tíz havi mélypontra esett vissza.
Az ágazatok bizalmát illetően az építőipar szerepel az utolsó helyen. A kormány által meghirdetett 1400 milliárd összegű kereslet élénkítő csomag hatása egyelőre nem érződik. 2009. februárban a hazai építőipar vállalkozásainak üzleti várakozásai a többi szakmához viszonyítva jóval borúlátóbbak, a havi bizalmi index január óta majdnem hét százalékponttal csökkent. Az ágazat teljesítménye a viszonylag kedvező decemberi adat ellenére már harmadik éve zsugorodik, és 2009-re sem várható tendenciaváltás.
