Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mai kormányülésen döntenek arról, mi lesz a sorsa annak a több, döntően uniós forrásból finanszírozott kiemelt kormányprojektnek, melyek a válság miatt kerültek veszélybe - írja mai számában a Népszabadság.
Ezeknek a beruházásoknak a támogatásáról nem pályázatok útján, hanem kiemelve, egyénileg dönt a kormány, s ugyan ezeknek vetélytársakkal nem kell megküzdeniük, de meg kell felelniük a szigorú uniós és hazai követelményeknek - emlékeztet a lap. A projektek visszavonása azért válhat szükségessé, mert az onnan felszabadult forrásokat másra kívánja felhasználni a kabinet: elsősorban a versenyképességet erősítő, munkahelyeket megőrző tervek mielőbbi megvalósítására szánják a pénzt.
A kormány a világgazdasági válság miatt a korábbinál is szigorúbb gyakorlatot követ az uniós pénzek felhasználásánál - az önhibájából késlekedő vagy gyenge minőségű előkészítő munkát végző pályázóktól a pénz könnyen átkerülhet másokhoz. "Az elsőbbség most azoké, akik gyorsan és hatékonyan tudnak munkahelyek megőrzését szolgáló elképzeléseket tető alá hozni. Ezek a projektgazdák nem maradhatnak támogatás nélkül csak azért, mert mások akár másfél éve stoppolják a biztosnak hitt uniós pénzeket" - idézi a Népszabadság egy témához közel álló forrását.
Magyarországon eddig 335 kiemelt projektet hagytak jóvá, összesen mintegy 1900 milliárd forint értékben. Ezek közül 136 már a támogatási szerződésig jutott - összértékük 980 milliárd forint. A kiemelt projektek listája túlnyomórészt fél- és kétmilliárd forint közti infrastrukturális projektet, útberuházási tervet tartalmaz.
A Népszabadság információi szerint a két legnagyobb közérdeklődésre számot tartó kiemelt projekt, amelyet ma visszavonnak, a budai Vár rekonstrukciója és a komáromi monostori erőd továbbfejlesztése.
