Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Technikai malőr miatt zuhant rekordmélységbe a forint szerdán, a magyar hatóságok aláírása ugyanis nem került rá arra a régiós jegybankok által kiadott dokumentumra, amely a térség országai közötti eltérésekre hívta fel a figyelmet. Amint arról beszámoltunk, a cseh, a szlovák, a bolgár, és a román jegybank, valamint a lengyel pénzgyi felügyelet közös nyilatkozatban utasította el azt, hogy a volt szocialista EU-tagországokat egységesen kezeljék, és országaik gazdasági és pénzügyi fejlődésének differenciálására szólítottak föl - derült ki a Szlovák Nemzeti Bank honlapján szerdán közzétett közös közleményből.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arról tájékoztatta a Napit, hogy az eredeti egyeztetések szerint a PSZÁF aláírása is szerepelt volna a közös nyilatkozaton. Egy félreértés miatt viszont az a verzió került ki a sajtóhoz, amely nélkülözte a magyar hatóság szignóját - ezt a bakit azóta korrigálták. (Az összeesküvés-elméletek híveit persze könnyen felvillanyozhatja ez az apróság, főleg a Gyurcsány Ferenc 180 milliárd eurós ötletét övező régiós elutasítás után. A szerk.)
A nemzetközi hírügynökségek mindenesetre a magyar aláírás hiányából azt a következtetést vonták le, hogy a többi régiós állam elhatárolódik Magyarországtól. Az ebből fakadó félelmek - egy nagy bank forinteladási megbízásával párosulva - 313 forint közelébe ütötte fel az euró forintárfolyamát, ami azóta 310 környékére jött vissza.
Magyar részről egyébként azért nem az MNB írta alá a nyilatkoztot, mivel azt az érintett országok felügyeleti hatóságai jegyezték mindenhol, csak éppen ott ezt a feladatot jellemzően a helyi jegybank gyakorolja, nálunk pedig a PSZÁF.
Farkas István, a PSZÁF vezetője az üggyel kapcsolatban az MTI-nek délután azt mondta: a deklaráció kiváltó oka az volt, hogy az utóbbi időben, elsősorban a sajtóban olyan értékelések és kijelentések hangzottak el, amelyek az unión kívüli és az unión belüli kelet-európai országok helyzetét próbálták összemosni. Az elmúlt napokban nem formális egyeztetés zajlott a dokumentumról, amelyben a magyar illetékesek is részt vettek, de a magyar fél arra számított, hogy az ülés végén esedékes a formális megállapodás arról - mondta Farkas. Így meglepetésként érte a magyar illetékeseket az öt ország által aláírt dokumentum megjelenése, amint arról tudomást szereztek, azonnal intézkedtek, hogy Magyarországot is tüntessék fel az aláírók között, hiszen az egyeztetés során mindvégig egyetértett a deklaráció alapgondolatával - tette hozzá.
Mikor lép az MNB? - elemzői vélemények
Nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik árfolyamszint lehet kritikus a lakossági devizahitelezés szempontjából, de már nagyon közel lehetünk hozzá - kommentálta a forintzuhanást a CIB elemzője. Jobbágy Sándor hozzátette: a jegybanknak valószínűleg több információja van a forint árfolyamának mozgása mögötti eseményekről, így vélhetően tudni fogja mikor kell, és szabad belépnie, de vélhetően ez a 320 forint közelében lehet.
Jobbágy szerint azt is látni kell, hogy az elmúlt napokban kezdik külön kezelni a régió devizáit a külföldi elemzők, így a forint jelentősebb gyengülését nem lehet csak a rosszul kiadott közleményre fogni. Nem véletlen ugyanis, hogy a cseh korona már napok óta felülteljesíti a piacot, a helyi jegybank törekvésének megfelelően. Mindezek ellenére jelenleg nem lehet megmondani, hogy szerdai fejlemények egy hosszabb trend kezdetét jelentik-e, vagy csak néhány napos kilengést.
Egyértelmű a régió államainak az a törekvése, hogy elhatárolják magukat Magyarországtól, hogy a bennünket ért támadások ne fertőzzék meg őket - kommentálta az eseményeket Samu János, a Concorde elemzője, még azt megelőzően, hogy kiderült volna, a PSZÁF is az aláírók között van.
Hozzátette: a reálgazdaságot tekintve sok a kapcsolat az országok között, a gazdaságok a nyugat-európai piacoktól erősen függenek, így a valódi szétválás nemigen megy. Csehország álláspontja érthető, nekik van alapjuk az elkülönülés szorgalmazására, ám a fizetési mérleg hiányának felfutásával küzdő Románia, és a devizahitel-állomány meglódulását konstatáló Lengyelország esetében már nem ilyen fekete-fehér a kép.
Nem nagyon szabad csodálkozni azon, ha a forint jobban gyengül a térségi devizáknál, annak ellenére, hogy az elmúlt két hónapban egy kalap alá vették az összes környező ország fizetőeszközét - tájékoztatott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
A makroadatok összességét nézve ugyanis egyértelműen Ukrajna után a második legkockázatosabb állam Magyarország, sőt vannak olyan mutatók amiben elsők is vagyunk - mondta a Raiffeisen elemzője. Ennek ellenére nagyon nehéz megmondani, hogy mennyi ideig mozoghat külön a forint térség devizáitól.
Török szerint a háztartások szempontjából nagyon nehéz megmondani, hogy mi lehet a kritikus árfolyamszint. A devizahiteleseknek valószínűleg minden egyes forintgyengülés fáj, van aki azonban már a 180 forintos svájci frankot sem bírta el, van azonban akik a 220-at is ki tudja majd fizetni.
A gyengülés a korábbi sáv szélénél 324 forintnál már kiverheti a biztosítékot a jegybanknál - véli Török, aki szerint rendszerszintű kockázatok miatt a bankszektor képviselői is így érezhetnek, így ezen a szinten már biztosan „nehéztűzérséget" is bevetnek a magyar deviza védelmében. Elképzelhető azonban, hogy már ennél gyengébb árfolyam mellett is lesznek előörsök, vagyis beavatkozások.
A Raiffeisen elemzője a jelenlegi helyzet ellenére optimista a jövőt illetően, véleményük szerint ugyanis az év derekán fordulat jöhet a világ hangulatában. Török szerint a devizapiacokon és a tőzsdéken is megfordulhat a pánikhangulat, - természetesen, hogy pontosan mikor nem lehet megmondani - így az év végére a jelenleginél jóval erősebb szintre 270 forintra várják az euró árfolyamát.
Csehország a leghangosabb
Az eurórégióból a keleti-európai gazdaságok felé terjedő recesszió miatt egyre több szó esik a csőddel, vagy óriási veszteségekkel leginkább fenyegett társaságok és iparágak részére nyújtandó pénzügyi segítségről. Ugyanakkor a korábbi szocialista blokk valutái a legrosszabbul teljesítők között vannak a világon, és további gyengülésre számítanak a piacon. (A Valutaalap illetékese viszont középtávon a lengyel zloty erősödését várja.)
A térség egységes megítélése ellen az utóbb időben egyre gyakrabban szólaltak meg bizonyos államok, főleg Csehország részéről. A most közzétett közös állásfoglalás azután jelent meg, hogy a magyar kormányfő a hét végén óriási mentőcsomagra tett javaslatot az egész régió számára. A Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett 180 milliárd eurós térségi mentőcsomag ötletét nem is a nyugati tagországok, hanem a keleti államok ellenezték a leghangosabban. Ez annak fényében érthető is, hogy a magyar kormányfő - a visegrádi országok vezetőinek állítása szerint - nem egyeztetett velük a javaslat részleteiről.
Mi áll a közleményben?
Visszatérve a felügyeletek és jegybankok közös közleményére, az aláírók "aggodalmukat fejezik ki" a nyugati bankok keleti kitettségével kapcsolatos figyelmeztetések kapcsán. Az ilyen kezdeményezések nem csak a felügyeleti hatóságok, de az egész pénzügyi rendszer számára magas kockázatot jelentenek - fogalmaz a dokumentum, ami egyelőre magyarul még nem elérhető. A nyilvánosságra kerülő információk gyakran egyszerűsítőek és félrevezetőek, és negatív következményei lehetnek a térségben működő bankok számára - vélik az aláírók.
Leszögezik: az ilyen önbeteljesítő spekuláció teljesen semmibe veszi a közép-kelet-európai államok alapvető gazdasági fejlődését, és hamis képzeteket kelt, amely elkerülhetetlenül hátrányos következményekkel jár úgy a térség, mint egész Európa számára - olvasható a dokumentumban.
Minden térségbeli országnak egyéni gazdasági és pénzügyi helyzete van, és nem alkotnak homogén régiót. Fontos, hogy különbséget tegyünk az Európai Unió tagállamai és a nem EU-tagok között, ahogyan az egyes országok és bankcsoportok között is - fogalmaznak az aláírók.
Közös felelősség
A pénzügyi rendszer felügyelői és a központi bankok felelősek az országok és a bankrendszer pénzügyi stabilitásáért; az uniós bankok keleti leánybankjai pedig az anyacég révén részben a nyugati felügyelet hatály alá is esnek. A hatóságok közötti együttműködés a felügyeleti munka fontos részét képezi, és minden jelentős felügyeleti szereplőnek a teljes banki csoportól információt kell kapnia - fogalmaz az állásfoglalás.
A jelenlegi uniós jogi berendezkedés minden tagállam kormánya számára megengedi, hogy megfelelő módon feleljen az adott ország pénzügyi helyzetének egyéni állapotára. A kormányok teljes mértékben felelősek azért, hogy specifikus intézkedéseket hozzanak az ország pénzügyi rendszerének egyéni szükségleteire szabva, így az uniós társaságok helyi leányvállalatainak támogatása kapcsán is - szól a közös állásfoglalás. Ez a felelősség összefügg az egyes pénzügyi rendszerben a bank által betöltött szerep fontosságával, és azzal is, hogy az adott országban az uniós bankok erősen érintettek az ottani betétbiztosítási rendszerben.
A fent említett közép-kelet-európai tagországok felügyeleti hatóságai erősen üdvözölnék, ha a jövőbeni intézkedések figyelembe vennék a régió egyes országainak kockázatát, és (..) minden egyes tagállam hatóságainak és kormányának adott szerepét és felelősségét. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy a régió felügyeleti hatóságai támogatják a szabályozók közötti szoros együttműködést a pénzügyi válság közös kezelésének előmozdítása érdekében.
A kelet-európai kormányoknak el kéne utasítania a pénzügyi mentőcsomagokkal kapcsolatos spekulációkat, mivel ezzel gazdaságaik további destabilizációt kockáztatják - idézi a lengyel központi bank vezetőjét, Slawomir Skrzyspeket a Bloomberg.
Hangulati tényező
A befektetők szinte menekülnek a régióból a második világháború óta legnagyobb gazdasági válság hatására, a külső adósság emelkedő költségei, a kiszáradó hitelforrások és a nyugat felé megcsappanó export miatt - beleértve a már az EU-hoz csatlakozó országokat is.
Jelen pillanatban a hangulat, az érzések sokkal fontosabbak a megítélésben, mint a fundamenális tényezők; Lengyelország és Csehország jó formában van - fogalmazott Skrzypek Washingtonban, ahol kedden találkozott a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel is.
