Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. január 20-án egyhangú döntéssel határozatot hozott a járművek közúton vagy közterületen való várakozásához kapcsolódó díjak (parkolási díjak) érvényesítésének feltételeit módosító törvény alkotmányellenességéről - közölte a testület. Az Alkotmánybíróság az eljárást több utólagos normakontroll indítvány, 870 bírói kezdeményezés, valamint csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz alapján folytatta le.
Amint arról beszámoltunk, az Országgyűlés június 9-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek alapján június 19-étől az egy éven túli parkolási díj meg nem fizetéseit a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetik.
Az ügyben a Magyar Parkolási Szövetség (Hungaropark) is az Alkotmánybírósághoz fordult. Tóth József, a szervezet elnöke szerint országosan több milliárd forintos kára származna a parkolócégeknek és az önkormányzatoknak abból, ha továbbra is hatályban maradna a módosított jogszabály.
Az Ab közleménye szerint a vizsgálni kért jogszabály a parkolási díjigények tekintetében átmeneti rendelkezések nélkül, a hatályba lépését követően benyújtott keresetleveleket elutasítani, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetni rendelte, amennyiben a jogosulatlan parkolás és az igényérvényesítés között több mint egy év telt el.
Az Ab megállapította, hogy a szabályozás az igények érvényesítését olyan követelmények előírásával nehezítette, amelyet a jogosultak az eljárás megindításakor még nem ismerhettek. Ugyanakkor a korábbi előírásoktól eltérően számítandó perindítási határidő miatt a korábban keletkezett igények érvényesíthetőségét is kizárta. Ezzel a jogalkotó a hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyokban idézett elő változást. A szabályozás módja ezért az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.
Az Ab döntésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem önmagában a jogérvényesítés megnehezítése, feltételeinek szigorítása, hanem az vezet alkotmányellenességre, ha a jogalkotó a jogszabály hatályba lépését megelőzően létrejött jogviszonyokban kíván a jogosultra nézve kedvezőtlen változást előidézni.
Tekintettel a jogbiztonság követelményére, és figyelemmel az eljárást kezdeményezők különösen fontos érdekeire, a perbe vitt igények nagy számára, az Ab határozatával a keletkezésükre visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vizsgált rendelkezéseket. A megsemmisítés visszaható hatálya miatt szükségtelen volt a határozat rendelkező részében alkalmazási tilalmat kimondani a bírói kezdeményezések és az alkotmányjogi panaszok vonatkozásában - áll az Ab közleményében.
