A monetáris tanács tagjai a december 22-ei ülésükön egyetértettek abban, hogy középtávon a monetáris kondíciók enyhítése mellett is elérhető az inflációs cél – derül ki a rövidített jegyzőkönyvből.
Megítélésük szerint a jelenlegi helyzetben a monetáris döntéseknél az inflációs kilátások mellett a pénzügyi stabilitási kockázatokra is figyelni kell. Ennek kapcsán többen arra hívták fel a figyelmet, hogy további gazdaságpolitikai lépések szükségesek a vállalati hitelezés összehúzódásának mérsékléséhez.
A tagok szerint Magyarország kockázati megítélése még nem változott érdemben. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy 2009. januárban a portfóliók átrendezése és a gyorsjelentések publikálása idején a piaci hangulat gyorsan és jelentősen változhat.
Az mt szerint a gazdaság tartós finanszírozása érdekében alacsonyabb jegybanki alapkamatra van szükség, ám a lazítás tempójánál eltértek a vélemények. Míg néhányan gyorsabban lazítanának, addig mások szerint a kamatcsökkentés csak fokozatos, az aktuális piaci hangulatot is figyelembe vevő lehet.
A testület tagjainak fele - köztük a jegybankelnök, Simor András - voksolt úgy, hogy az alapkamatot 50 bázisponttal 10,00 százalékra szállítsák le.
A tanács másik öt tagja ennél nagyobb vágásra szavazott: Hardy Ilona és Oblath Gábor 75, Bánfi Tamás, Bihari Vilmos és Neményi Judit pedig 100 bázispontos mérséklést tartott volna indokoltnak.
A tanács következő kamatmeghatározó ülését 2009. január 19-én tartja - az elemzők a forint legutóbbi jelentős gyengülése miatt nem várnak túl nagy, 50 bázispontot meghaladó kamatvágást.
