Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke
Ha az a kérdés, hogy vág-e kamatot az MNB monetáris tanácsa (MT) hétfőn, akkor az elemzői kar válasza egyértelműen igen. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy ez jó-e vagy sem. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője vázolta fel a legborúsabb szcenáriót, amely szerint ha a kockázatvállalások mérséklődésével járó újabb hullám következik be, akkor akár egy októberihez hasonló kamatemelésre is szükség lehet. Így minél alacsonyabb kamatszint mellett érné Magyarországot egy potenciális külső sokk, annál kitettebbé válhat a gazdaság.
A deflációs félelmek globális erősödése pedig könnyen hangulatváltáshoz vezethet - mondta példaként Kondrát. Mindez jelentős hitelességvesztéssel járna együtt, amit sok időbe telik ledolgozni. Ennél csak egy fokkal tartja valószínűbbnek Kondrát a szokásosnak megfelelő forgatókönyvet, amely a következő év második félévére várja a kilábalást, amivel párhuzamosan a kockázati felárak mérséklődnek, és a pénz- és tőkepiacok eszközeinek volatilitása is csökken.
Nem kell annyira rohanni - figyelmeztet Németh Dávid, az ING szenior elemzője is. Lehet, hogy a vállalatok alacsonyabb kamatok mellett szívesebben vennének fel hitelt, ám egyelőre az a fő gond, hogy sokan ha akarnák sem kapnának. Alacsony növekedés mellett ugyanis kétséges, hogy a bankok egyáltalán visszakapják-e a kölcsönöket, így kétszer is meggondolják, kinek adnak és kinek nem. Jelenleg ennek az elősegítése a legfontosabb, amit más ösztönzőkkel lehet elérni.
Barta György, a CIB makroelemzője szerint eddig a piacok jól reagáltak a jegybank lépéseire, ráadásul a novemberi infláció erős lassulása is alátámasztotta az MT eddigi 100 bázispontos vágását, s így tovább folytatódhat a csökkentési trend hétfőn és a következő hónapokban. A hitelkockázatokat jelző CDS is jelentősen mérséklődött az októberi 600 bázispont fölötti csúcshoz képest (a mostani 450 körüli szint azonban még mindig magas ahhoz képest, hogy év elején ez még két számjegyű volt). Az inflációs előrejelzések viszont már régóta alátámasztják a vágást, így a fő kérdés továbbra is az, mekkora kockázatok kísérik a pénzügyi stabilitást.
A jegybank a 300 bázispontos emelést követően két olyan időpontban is nyesett a kamatból, amikor nem számított rá a piac, s egyikre sem reagált kedvezőtlenül a forint - mondta Barta. Az elsőnél még sokan korainak tartották a lazítást, a másodiknál az időzítés volt meglepő, hiszen nem kamatdöntő ülésen határozott erről az MT. Igaz, ha az időzítés meglepte is az elemzőket, a vágásra számítottak. A piac decemberre 100 bázispontos lazítást árazott be, ezt a jelek szerint a monetáris politika nem akarta egy lépésben megtenni, különösen az ünnepek közeledtével - szól az általános vélekedés.
Kondrát szerint viszont a forint nemcsak a kockázatos hírekre, hanem a jó hírekre sem reagált. Az első vágással érdemesebb lett volna kivárni, hogy a részben a kockázatvállalási hajlandóság mérésére szolgáló VIX-index tovább csökkenjen, és a piacok ismét rendesen működjenek. Bár a Lehman bedőlése óta valóban sokat javult a helyzet, historikusan azonban még mindig elég komolyak a mostani kockázatok.
A gyakran szkeptikus forgatókönyvek nem zárják ki a kamatszint gyors és ütemes erodálását. A Napi által megkérdezett elemzők némelyike sem tartja elképzelhetetlennek a hétfői 100-as vágást, a többség azonban továbbra is 10 százalékos jegybanki alapkamatot, vagyis 50 bázispontos csökkentést vár. A következő hónapokban ezt további lazítás követheti: akár március végére elérhetővé válik az októberi emelést megelőző 8,5 százalékos szint, majd lassúbb ütemben év végére hét százalékra mérséklődhet a kamatpálya.
