Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A parlament 209 igen szavazattal, 171 nem ellenében elfogadta a jövő évi költségvetést. A büdzsé mintegy 13 ezer milliárd forint bevételt szed be a cégektől és a magánszemélyetből, ezzel szemben a kiadási főösszeg meghaladja a 13,7 ezer milliárd forintot. Az államháztartás hiánya így 785 milliárd forint lesz, ez 2,8 százalékos GDP-arányos hiánynak felel meg az önkormányzatokkal együtt.
A parlament az utolsó pillanatban még 4,3 milliárd forinttal 47,2 milliárdra mérséklete a kormány által felhasználható általános tartalékot, ugyanis sarokszámok elfogadása után ennyivel nőtt az önkormányzatoknak sportnormatíva címen juttatott támogatás. A költségvetési bizottság dönthetett volna a hiány növelése mellett - ahogyan azt a kormány javasolta -, ám az ellenzék (Fidesz, SZDSZ, MDF, KDNP) ezt nem támogatta, hanem a tartalék, vagyis a kiadások csökkentése mellett döntött.
A most elfogadott költségvetés tulajdonképp a kormány által beterjesztett törvényjavaslat harmadik változata, ugyanis a pénzügyi-gazdasági válság kiteljesedésével újabb és újabb verzióval rukkolt elő. A köztársasági elnök aláírásra váró törvényjavaslat 1 százalékos GDP-csökkenéssel számol 2009-re, mindezt 4,5 százalékos infláció mellett. A költségvetési törvény inflációs prognózisa minden bizonnyal túlzó, a pénzromlás jövő évi üteme a 2-3 százalék között várható, így az alacsonyabb inflációs pálya adóbevételi kockázatokat rejt.
A növekedési prognózis viszont október végén a piacon elérhető legpesszimistább forgatókönyv volt, ám mára napvilágot láttak olyan elemzések is, mely szerint a gazdaság visszaesése elérheti, sőt, meg is haladhatja a 1,5 százalékot is 2009-ben.
A költségvetés jelentős tartalékokkal rendelkezik a vártnál erőteljesebb recesszió, illetve az alacsonyabb infláció bevételcsökkentő hatásainak ellensúlyozására: a büdzsé tervezetében az előre nem látható kiadásokra több tartalék is van. Az előre nem látható általános kiadásokra szolgál az általános tartalék, amely a vita alatt 9 milliárd forinttal csökkent, így 47,3 milliárd forint van ebben zsebben. A stabilitási tartalék 78 milliárd forintra rúg, míg a minisztériumok költségvetésében további 78 milliárdos tartalékot zároltak, így összesen mintegy kétszáz milliárd forintos dugipénzzel rendelkezik büdzsé, ami jövő évi GDP 0,7 százalékának felel meg.
A miniszterelnöki hivatal még ezen felül rendelkezik egy 66,8 - illetve az önkormányzati fejezet további 25,9 - milliárd forintos plusz kerettel, amit eredetileg a béremelésekre tettek félre. A kormány - mint ismert - úgy határozott, hogy jövőre nem emeli a közfszérában a béreket és nem lesz 13. havi fizetés sem - amely a szakszervezetek szerint nem jutalom, hanem a bérezési rendszer része. Így elvileg ez a 92,7 milliárd forintos keret is ellensúlyozhatná a vártnál rosszabb GDP-teljesítményből és a tervezettnél alacsonyabb inflációból származó bevételmaradásokat, ám a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon kormány érzékeltette, hogy egy részét hajlandó feláldozni a munkavállalói érdekképviseletekkel való megegyezés érdekében.
