Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mostani válságra nem lehetett számítani, vagy aki számított, az igen jó előrejelző képességgel rendelkezett - mi nem számítottunk ilyen mély válságra. Magyarországot különösen érzékenyen érintette a válság - ez a magas külső adósságnak a következménye. Nem csupán az állam, de a magánszektor is külföldről finanszírozza a működését. A magyar bankrendszer magas külföldi forráskitettsége miatt érintette ilyen erőteljesen a a válság az országot. További gond, hogy ezen banki hitelek rövidlejáratúk.
A magas fizetési mérleghiány ráadásul lassú gazdasági növekedéssel párosul, vagyis nehezen tudja a gazdaság ezt a hiányt kinőni - ami további kockázat. Ráadásul olyan időben érte az országot a válság, mikor a költségvetés magas hiánya miatt a klasszikus gazdaságélénkítő programokra nincs lehetőség. A háromszázalékos kamatemelésre utalva Simor elmondta, hogy tudja, hogy fáj az a gazdaságnak, ám ennél jobban csak a pénzügyi válság fájna. Nem az a probléma, ha drága a hitel, hanem ha nincs hitel - ezért kell az ország pénzügyi stabilitását minden áron megőrizni.
Az MNB növekvő államadóssággal számol, a lassuló gazdasági növekedés miatt az GDP arányos hiánymutató emelkedni fog. Az infláció gyorsan csökken következő időszakban, a 2009 második felében három százalék alá csökken, igaz mindez egy százalék körüli recesszióval párosul. 2010-re az MNB már lassú gazdasági növekedést vár. Ilyen környezetben lehet kamatokat csökkenteni, ezért egy százalékponttal mérsékelte a jegybank az alapkamatát. Ám nem volt lehetőség a három százalékpontos októberi kamatvágás visszavágására a pénzügyi stabilitás megőrzése miatt. Magyarország hiába az unió tagja, nem esik egy kockázati besorolásba, ezért nem lehet olyan mértékben kamatot csökkenteni, mint az EU-ban. A kockázti prémiumot meg kell fizetni - ennek nincs alternatívája - mondta Simor András. A jelenleginél gyorsabb kamatcsökkentés a forint leértékelődését veszélyeztetné, amely sérülékenyebbé tenné a devizadósokat, de magát a bankrendszert is.
A növekedés serkentéshez a kiadások csökkentése nem elegendő. A tartós növekedés eléréshez reformokra van szükség az adórendszerben a foglalkoztatásban, a szociális rendszerben - tette hozzá a jegybank elnöke.
