Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke
Eddig, a rendszerváltás óta csak egyszer került - félévre - az infláció üteme három százalék alá, a 2006-os kiigazítás, valamint az élelmiszerár- és energiaár-sokk ismét feltornázta a drágulás ütemét. Ezek ugyan mind egyszeri tételek voltak, amelyek egyrészt a jegybanki eszköztár hatótávolságán kívül estek, másrészt egy év leforgása alatt kikerültek a bázisból, mégis olyan folyamatosan érkeztek egymás után, hogy joggal lehetett félni, hogy egy idő után hiába minden kommunikáció, az emberek, háztartások többé már nem hiszik el, hogy lehet még alacsony infláció Magyarországon. Utóbbi feltételezést a nominális bérek alakulása is alátámasztotta. Féléve még senki nem hitte, hogy a 2007-től kezdődő hároméves időszakra kitűzött háromszázalékos középtávú inflációs célt végül mégis sikerül elérni a jegybank számára releváns a kezdettől számított másfél-kétéves horizonton belül. Király Júlia jegybank-alelnök által tornádó oldalszeleként aposztrofált pénzügyi válság azonban a dezinflációs folyamatnak hatalmas lökést adott, s ha hazai és globális recesszión keresztül is, de jövőre Magyarország elérheti a fenti célt.
A Napi-konszenzus a csütörtökön megjelenő KSH által számolt novemberi fogyasztóiár-indextől 4,8 százalékot vár, holott még júliusban 6,7 százalék volt az éves ütem, s még októberben is öt százalék fölött volt. S innentől kezdve folyamatosan mehet lefelé, amíg a három százalék közelébe nem ér - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője. Az októberi 6,5 százalékos gázáremeléseket az előző hónapban számlázták ki a háztartásoknak, ez enyhén fékezte az élelmiszerárak tavalyi gyors növekedésének bázisba bekerülő hatását, azonban a későbbi hónapokra az árindex-szempontból megnyugtató hír, hogy az új energetikai miniszter nem tartotta indokoltnak a januári gázáremelést. Az olajárhoz kötött árazás ugyanakkor az árak nyári mérséklését is lehetővé teszik, további lökést adva ezzel a dezinflációnak.
Ha nem is befolyásolja túlzottan az árindexet, azonban az tarthatatlan, hogy a közművek továbbra is az indokoltnál nagyobb emelést terveznek jövőre - véli Török Zoltán, a Raiffeisen bank vezető elemzője. A többnyire alacsony hatékonysággal működő vállalatok ugyanis az ebből eredő költségeket rendszerint a fogyasztókra terhelik. Ezt a problémát Simor András jegybankelnök már év elején megemlítette a Napi Gazdaságnak, azonban úgy tűnik nem történt változás e területen.
A fogyasztói kosár éves emelkedési üteme ezzel együtt is akár 2009 első félévének végére három százalék közelébe csökkenhet és év végéig ezen a szinten maradhat. A jegybank ennek érdekében ugyan igen jelentős és elismerendő erőfeszítéseket tett, azonban ha a globális válságot és a külföldről importált ársokkokat is csak a tornádó oldalszeleként vesszük figyelembe, akkor érdemes átgondolni, hogy mihez hasonlítható az inflációs célkövetés rendszere egy kis, nyitott gazdaságban. A drágulási ütemre vonatkozó várakozások lehorgonyzása és a bérkövetelések realitásokhoz kötése ettől függetlenül kiemelten fontos feladata a monetáris hatóságnak, s talán egyszer ennek eredményeképpen az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében, illetve a szociális partnerek közti béralkuk is jobban közelítenek a lehetőségekhez, mint a vágyakhoz.
