A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint reggel 10 óráig, országos szinten a szavazati joggal rendelkező polgárok csupán 4,87 százaléka adta le voksát. A szokásokhoz híven, idén is a vidéken élők között nagyobb a szavazói kedv. Itt, három órával a szavazóhelyiségek nyitása után, a polgárok közel 6 százaléka járult az urnákhoz, míg a városi lakosság csupán 4,36 százaléka voksolt.
Az erdélyiek szavazókedve országos szinten a legalacsonyabbak közé tartozik, Kovászna megyében például a legkevesebben, a lakosság mindössze 3,06 százaléka élt szavazati jogával. A többi magyarlakta településen sem sokkal jobb a helyzet: Temes (3,29), Szeben (3,29), Máramaros (3,34), Beszterce-Naszód (3,59) és Kolozs (3,77) megyékben is jóval átlag alatti volt a részvétel. Kivételt képez a több mint 90 százalékban magyar lakta megye Hargita ahol a választópolgárok mintegy 4,28 százaléka élt jogával.
Úgy tűnik, a közép-erdélyiek és a Partiumban élők a legtudatosabb választópolgárok. A listát Maros megye vezeti 4,97 százalékkal, Bihar 4,52 százalékos részvételi aránnyal a második. Szatmárban 4,09 míg Kolozs megyében a lakosság 3,77 százaléka voksolt 10 órásig. A következő adatokat 14:30-kor teszi közzé a BEC. Egy képviselő 70, egy szenátor 160 ezer polgárt képvisel. A közel 18 millió, szavazati joggal rendelkező polgár, 332 képviselőre és 137 szenátorra adhatja le voksát.
Később sem jött meg a szavazási kedv
Délutánra sem jött meg a román állampolgárok szavazási kedve, derül ki a Központi Választási Iroda (BEC) 14 óra 30 perckor közzétett adataiból. Országos szinten a szavazópolgárok csupán 19,84 százaléka adta le voksát. A délelőtti összesítéshez hasonlóan a vidéki lakosság járt az élen, 14 órakor 22,34 százalékuk élt szavazati jogával, míg a városlakók csupán 18 százaléka szavazott. Az erdélyi magyarlakta megyékben továbbra is rendkívül alacsony a részvételi arány, itt a szavazásra jogosult polgárok közel 16 százaléka járult az urnák elé.
Több - választási csalásra utaló - rendellenességet is jelzett a parlamenti választások első óráiban a Pro Demokrácia Egyesület (APD) írja a kolozsvári Krónika online kiadása.
Az egyesület tájékoztatása szerint több választókerületben is megsértették a kampánycsendet, néhány szavazóhelységben a választásra jogosultak hiányoztak a szavazók listájáról, melyen ugyanakkor elhunytak nevei is szerepeltek. Emellett több sajtóorgánum is akkreditálást kínált fel politikusoknak, akik így megfigyelőként léphettek be a szavazóhelységekbe. Az APD szerint az ország déli megyéiben az is előfordult hogy a pártok megfigyelői pénzt ajánlottak fel a szavazatokért cserébe.
A Krónika szerint több nagyváradi magyar lakos jelezte, hogy ismeretlen román személyek telefonálnak akár többször is, és arról próbálják őket meggyőzni, hogy nem kell elmenniük szavazni. A telefonálók érve: ezek a választások nem demokratikusak, így nem fontos a részvétel.
A közvélemény-kutatások szerint szoros küzdelem várható volt kommunista párt a Szociál Demokraták (PSD)é s a Traian Basescu elnökkel közeli kapcsolatban álló centrista Demokrata Liberális Párt (PD-L)között.
Kiszivárgott felmérések is szoos eredmént hoztak
A legfrissebb felmérések szerint a PSD és a PD-L fej-fej mellett haladnak egymás mellett, 30-30 százalékkal, míg a jelenlegi kormánypárt mindössze 20 százalékot kapott.
A romániai sajtónak kiszivárogtatott exit poll eredmények szerint, folyamatosan csökken a Szociáldemokrata Pártra (PSD) voksolók aránya míg a Demokrata-Liberális (PDL) párt felívelő tendenciát mutat. Az Insomar 16 óra 30 perces exit-pollja szerint a szociáldemokraták (PSD) a szavazatok 37,2 százalékát szerezték meg, a PDL 30,6, a PNL 19 míg az RMDSZ 6,8 százalékon állt. Eközben Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kétségbeesett felhívásában próbálta szavazásra bírni az állampolgárokat. A kormányfő hangsúlyozta, az idei parlamenti választás kiemelt jelentőségű és mivel Romániában 18 éve nem volt ilyen alacsony a részvételi arány, mindenkit arra kér, vegye ki részét a legfőbb politikai döntésből.
