Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Teljesen új makropályával állt elő a jegybank az előző negyedévi inflációs jelentéshez képest - derül ki a váratlan kamatcsökkentés bejelentésével egy időben publikált dokumentumból. Míg az MNB egy negyedéve még 2,6 százalékos növekedést prognosztizált, addig most már egyértelműen recessziót vár. A bizonytalan pénzpiaci és makrogazdasági környezet miatt konkrét érték helyett -0,2 és -1,7 százalék közötti GDP-csökkenést várnak 2009-re.
A jelentős változásnak nem csak egy oka van. A fejlett gazdaságok többsége a legfrissebb prognózisok szerint átmeneti vagy tartósabb recesszió előtt áll, s ez nagy mértékben visszafogja majd a hazai exportot.
A hitelezési aktivitás csökkenése mind a vállalatok, mind a lakosság fogyasztását és beruházásait visszaveti, s a befeketetési kockázatvállalás mérséklődése sem segíti a vállalati szektor fejlesztéseit.
Végül a kormány 2009-es költségvetési tervei az állami bérkiadásokon és a lakosságnak nyújtott pénzügyi transzfereken keresztül közvetlenül, míg a költségvetési szervek kiadásain keresztül közvetve mérsékeli átmenetileg a háztartások fogyasztását. Így e szektor fogyasztási kiadásai 1,1-3,6 százalékkal csökkenhetnek, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás -3,5 és +1,1 százalék között változhat jövőre. A recesszió mérséklésében ugyanakkor szerepet játszhat az import másfél százalék körüli visszaesése az export enyhén stagnálás feletti állapota mellett.
A munkapiaci inflációs nyomás azonban mégsem enyhült a jegybank szerint. A bérdinamika ugyanis csak lassan mérséklődik, komoly szektorális eltéréseket mutatva. A külső recesszióra érzékenyen reagáló feldolgozóipar ugyan már visszafogta a bérkiáramlást, ez azonban a szakképzetteknek járó minimálbér emelése révén a leginkább érintett szolgáltatószektorban nem volt megfigyelhető.
Ennek ellenére azonban mégis 3 százalék közelébe mérséklődhet a jövő évi átlagos infláció, s 2010-re 2 százalék alá zuhanhat. Ehhez mind az importált infláció mérséklődése, mind a kibocsátási rés (azaz a potenciális gazdasági növekedéstől való eltérés, jelen esetben elmaradás) növekedése, de a folyamatnak a foglalkoztatás számottevő csökkenése és a versenyszféra bérdinamikájának erőteljes hűlése további lökést adhat.
A külső finanszírozási igény az idénre várt 5,7-5,8 százalékról legrosszabb esetben is 2,8 százalékra, s 2010-re 2 százalék alá eshet, s hasonló mérséklődés várható az áht-hiánynál és a folyómérlegnél is. Mindezt a reálbérek csökkenése ellenére a lakossági megtakarítás növekedése kíséri.
