Munkavédelmi szempontból az egyik legveszélyeztetettebb ágazat a villamos ipar - mondta egy szakkonferencián Kálmán Lajos, az OMMF munkavédelmi főosztályának szakmai koordinátora. Tavaly összesen 118 halálos munkabaleset volt, ebből 8 áramütéses, idén pedig szeptember 30-áig a 79 halálos munkabalesetből 6 volt áramütéses.
A jelenlegi villamos szabályozás ugyanis a nagyvállalati struktúrán, illetve azon alapul, hogy az áramszolgáltatók hálózatán és azok közelségében döntően az áramszolgáltatók saját emberei végeznek munkát. A mai gyakorlat viszont az, hogy az áramszolgáltatók tevékenységi köre jószerével csak az áram kereskedelmére korlátozódik, a hálózaton és annak közelében végzett munkák elvégzésére "idegen" alvállalkozókat bíznak meg. Ezeknek pedig sok esetben nincs meg a kellő szakmai felkészültsége, helyismerete.
A helyzet megváltoztatáshoz szükség van a villamos biztonsági szabályzat mielőbbi kiadására, valamint az egyszerű feszültségalatti munkavégzés (EFAM) körébe tartozó munkák szabályozására. A baleseteket általában nem a használt eszközök nem megfelelő minősége, hanem emberi tényező okozza, így például egy téves döntés, melynek megelőző oka lehet felkészítési hiba, kommunikációs hiba, a munkaterület nem megfelelő kijelölése, a feszültségmentesítés elhagyása, a védelem nem megfelelő kiválasztása (áramvédő kapcsoló hiánya), valamint a szabadvezeték távolságának nem megfelelő felmérése.
Az egészséges munkahelyekről szóló, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által szervezett "Egészséges munkahelyek – Jó Önnek, jó a vállalkozásoknak" kampány a kockázatértékelés szükségességét hangsúlyozza, a stratégia célja, hogy EU-szerte negyedével csökkenjen a munkahelyi balesetek száma.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2008 első háromnegyed évében 47,8 ezer munkáltatót vizsgált, ebből 35,3 ezernél (74 százalék) talált szabálytalanságot; a 616,9 ezer munkavállaló ellenőrzésekor pedig kiderült, hogy 373,3 ezer esetben szabálytalan a foglalkoztatás. A halálos balesetek közül a legtöbb halálos munkabaleset az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozásoknál következett be, ahol a kockázatértékelés, a védőeszközök és az orvosi alkalmassági vizsgálat hiánya miatt fokozott a balesetveszély. Többéves tapasztalat, hogy ahol a feketefoglalkoztatás felmerül, ott a munkavédelmi követelmények biztosítása is elmarad.
