Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csődöt mondtak a '80-as évek vége óta használatos kockázatkezelési rendszerek, amelyek például a Bázel-II szabályozás alapjait is képezték – állította Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke a Lízingszövetség éves konferenciáján. Ennek két fő okát abban látja a szakember, hogy a világ túl bonyolult ahhoz, hogy modellekbe bele lehetne erőltetni. Ezen felül a múltbeli információk tökéletlenek és csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy előrejelezzék a jövőt.
Az IFRS-szabvány alapelve az, hogy azt méri: „ha eladnám az eszközeim, azok mennyit érnek adott pillanatban” Felcsuti szerint ez hibás, hiszen zuhanáskor ez a mód súlyosan felerősíti a hatást. Felcsuti szerint nem kellene napról-napra újraértékelni a poziciókat. Láthatóan máshol is van igény arra – például Németországban - , hogy az IFRS-t „felvizezzék” - mondta.
Magyarország 2006-ban elindult a pénzügyi konszolidáció irányába, az államháztartás hiánya csökkent. A devizaadósság kétharmada a lakosság adóssága – ezt az elemzők Felcsuti szerint nem vették figyelembe. Ez ugyanis így nem jelent közvetlen veszélyt a magyar államra, hiszen a bankoknál nyilvántartott adósság döntő része – az OTP-t leszámítva – külföldi kézben lévő bankoknál van. Ezen bankok utolsó mentsvára ugyanakkor nem a Magyar Nemzeti Bank – ez fontos, kockázatcsökkentő tényező.
Felcsuti szerint a válság legkétségesebb pillanataiban a magyar bankok már nem fértek hozzá a pénzpiacokhoz, így a tulajdonosok felé fordultak és jelenleg is azon „lógnak” - s a szakember szerint ez így van a nagyobb vállalatoknál is.
A Raiffeisen első embere szerint ahogy az államcsőddel szemben nagy védelem és áldás volt a tulajdonosi struktúra, ám a jövőben ez nem jelent majd előnyt. A tulajdonosi háttér ugyanis azt jelenti, hogy olyan bankok irányítanak, akik valamilyen módon, de bizonyosan súlyosan megégették magukat a válságban. Ezeket a bankokat mind megbüntették – a részvényárak drasztikusan zuhantak. Ezektől a bankoktól ebben a helyzetben teljesen érthető, hogy a jövőben nagyon óvatosan tekintenek a további régiós beruházásokra. Márpedig a régiós bankrendszer – és így hangsúlyosan a magyar is rá van utalva a külső forrásokra. Mi nem tudunk kimenni a nemzetközi piacokra, a tulajdonosok pedig csak szerény mértékben lesznek hajlandóak finanszírozni az itteni hitelexpanziót – mondta Felcsuti.
Magyarországon épp ezért hitelszűke van és 2009. végéig ez nem is fog megváltozni. Credit crunch lesz – a kevés forrás miatt a vállalatok kevésbé lesznek likvidek, a fizetőképességük romlása pedig arra ösztökéli a bankrendszer, hogy még kevesebb forrást adjanak a piacnak.
A kereskedelmi bankok ezt a rendszert nem tudják megváltoztatni. A magyar államnak nincs erre tartaléka. A kedvező az, hogy a nemzetközi hitelintézetek hajlandóak átmeneti segítségre, ám Felcsuti szerint a forint védelme mellett legalább ennyire fontos, hogy a pénzek a spirál megállítására is fordítódjanak. A reálgazdaság hiteligényének kielégítésére épp ezért fontos, hogy a donorszervezetekkel (EBRD, EIB, EIF) keresse a kapcsolatot a kormányzat – hívta fel a figyelmet a bankszövetségi elnök.
