Az IMF legfrissebb prognózisa ugyanis egy nullát épp meghaladó, mérsékelt növekedést prognosztizált, azonban egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a korábban pesszimistának címkézett forgatókönyv utólag túlságosan derűlátónak mutatkozik. Az USA elég gyorsan és határozottan üzembe helyezte monetáris és fiskális politikai eszköztárát, szemben Európával, így nem kizárt, hogy hamarabb talpra is tudnak állni. Az euróövezet viszont nem biztos, hogy jövőre el tudja kerülni a recessziót.
Ez pedig a magyar költségvetés által jövőre várt 1 százalékos GDP-visszaesés mértékét is megkérdőjelezi. Az IMF készenléti hitelének egyik feltétele az volt, hogy a kormány a lehető legkedvezőtlenebb forgatókönyvvel számolja a jövő évi büdzsét, s ez a hét elején még igen konzervatív, elemzők által reálisnak ítélt növekedési ütemnek tartott szám meg is felelt ennek az elvárásnak. A tengerentúli GDP-adat azonban a hazai bővülési ütem lefele mutató kockázatait erősítette - mondta Barta.
A magyar gazdaság fő kereskedelmi partnerei helyzetének súlyosbodása a kivitel ütemét is magával ránthatja. A teljes exportnak az eurózóna - beleértve Szlovákiát is - tavaly 60 százalékát, Németország pedig önmagában csaknem 30 százalékát adta. A külkereskedelemből származó mérséklődésen túl az 1,0-1,5 százalékos magyarországi GDP-visszaeséssel számoló Barcza György, a K&H vezető közgazdásza leginkább a belső fogyasztás alakulását találja aggasztónak. Miközben a reáljövedelem csökkenése sem elképzelhetetlen, a fogyasztási hajlandóság még ennél is nagyobb mértékben eshet vissza.
A 2006-tól kezdődő költségvetési megszorításokkal párhuzamosan ugyanis a lakosság jelentős hitelfelvétellel kezdte el simítani a fogyasztását, azonban most a magasabb kamatok és szigorúbb elbírálások következtében a hitelcsatorna igen visszafogottá válhat, míg a szokásos kiadások mellé a törlesztőrészletek is bekerülnek. Így az elemzők szerint nem elképzelhetetlen, hogy ha idén nem is, de jövőre a Pénzügyminisztériumnak lefelé kell módosítania prognózisát.
