Leginkább az élelmiszer- és az üzemanyagárak, valamint a ruházkodással kapcsolatos költségek segítettek az infláció letörésében -véli Barcza György, a K&H elemzője, aki szerint ugyanis ezek a vártnál jóval kisebb mértékben drágultak. Az elemző hozzáteszi, hogy az infláció akkor is csökken, ha az árszínvonal az előző időszakhoz képest nem változik. Bár az élelmiszerárak növekedése lassult, a szektor inflációja továbbra is kétszámjegyű. A szolgáltatás szektor inflációja stabilnak tűnik, pedig a jegybank korábban attól félt, hogy a bérek emelkedése miatt megugrik az infláció.
Németh Dávid, az ING makroelemzője szerint a mezőgazdaság az idén kitett magáért, hiszen a jó termés miatt a GDP növekedése mellett az inflációt is lejjebb húzta. A nyers élelmiszerek ára segített csökkenteni a pénzromlás mértékét, de fontos az is, hogy ez a hatás kezd begyűrűzni a feldolgozott élelmiszerek árába, ami a következő hónapokban jelentős tényező lesz. Emellett az inflációs felmérésben 5,4 százalékos súllyal szereplő, 4,5 százalékkal csökkenő üzemanyagárak összességében 0,25 százalékponttal vették vissza a pénzromlás mértékét, amivel szinte teljesen kioltották a gázáremelés 0,3 százalékpontos inflációnövelő hatását. A piaci szolgáltatások területén azonban dezinfláció helyett stagnálást lehetett megfigyelni alacsony kereslet mellett. Németh azt tapasztalta, hogy az erős forint a nem tartós fogyasztási cikkek esetében is segített az infláció megfékezésében, ugyanakkor az csak a következő adatokból derül ki, hogy a ruházati szektorban a szeptemberi kollekciók bemutatása hogyan hatott. A szakember úgy véli, hogy a szeptemberi adatban meglepetéseket okozhat, ha kiderül, hogy a tankönyvek 15 százalékot meghaladó mértékben drágultak.
A JPMorgan közép-kelet-európai régióért felelős közgazdásza, Szentiványi Nóra szerint az élelmiszerárak havi szintű 1,5 százalékos (3 év óta a legnagyobb mértékű) esése, valamint az energiaárak 4,5 százalékos havi szintű mérséklődése nyomán éves összehasonlításban 6,5 százalékos augusztusi inflációs adat azt jelzi, hogy a pénzromlás mértéke a 2008-as év hátralévő részében tovább csökkenhet. Szentiványi szerint az élelmiszerek és az üzemanyagok árának mérséklődése több mint ellensúlyozták a központilag szabályozott energia árának emelkedését. A tartós fogyasztási cikkek ára az erős forint hatására csökkenni tudott, míg a szolgáltatások ára a korábbi szinteknek megfelelően alakult augusztusban is. A maginfláció is mérséklődött a forint korábbi felértékelődésének hatására.
Teljesen a várakozásainknak megfelelően alakult az augusztusi infláció - mondta el a Napi Online-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Mindezek alapján továbbra is azt valószínűsítjük, hogy mostantól az inflációs pálya folyamatosan csökkeni fog. Az idén ugyan jelentős visszaesésre nem szabad számítani a Raiffeisen szakértője szerint, az év utolsó két hónapjában azonban a számításaik szerint már 5,9-5,9 százalék lehet az éves visszatekintő infláció.
Barcza úgy látja, hogy az év végén 5,3-5,5 százalék között lehet a pénzromlás mértéke, 2009-re pedig 4-4,5 százalék közötti pénzromlást vár. Úgy véli, hogy az MNB legkorábban a 2009-es első negyedévben kezdheti meg a kamatcsökkentést, 25 bázispontos lépéssel indítva.
Németh az év végére 5,6 százalékos inflációt vár, és úgy gondolja, hogy az MNB egyelőre kivár, és csak a jövő év elején kezdene az alapkamat csökkentésébe; 25 bázispontos lépésenként.
Amennyiben az élelmiszer- és benzinárak csökkenésének trendje tovább folytatódik, a dezinflációs trend is kitarthat a továbbiakban, ám az októberben és novemberben várható gázár-emelések ennek mértékét csökkenthetik. A JPMorgan szakértőjének előrejelzése szerint a fogyasztói oldali infláció az év végére 5,3 százalékosra mérséklődhet, míg a pénzromlás üteme 4 százalék körülire csökkenhet 2009 közepére. Ezek alapján Szentiványi Nóra úgy véli, az MNB nemrég közreadott inflációs prognózisa továbbra is tartható marad, azaz a jegybank által 2010-re előrejelzett árstabilitás (3 százalék alatti éves szintű infláció) reálisnak tűnik, amennyiben a forint euróval szembeni árfolyama nem emelkedik a 250-es szint fölé.
Jövőre további mérséklődést vár Török Zoltán, így összességében 2010-re teljesülhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célja az elemző szerint. Vannak azonban kockázatok mégpedig az olajár mozgása, illetve a magyar fiskális politika, főleg az adórendszer változása. Az olaj árában jelentős változásra a Raiffeisen szakértői már nem számítanak, azonban az adóváltozások teljesen kiszámíthatatlanok. A Raiffeisen szakértői változatlan áfa kulcsokkal számoltak modelljükben - mondta Török, ami alapján jövő év végére 3,8 százalékra csökkenhet a növekedés üteme.
Mindezek alapján a jövő évben már kamatcsökkentést vár Török, ami negyedévente 25 bázispontot jelenthet.
A JPMorgan szakértője szerint a jegybanknak a kedvezőbb inflációs adatok és az alacsony mértékű gazdasági növekedési adatok miatt lehetősége volna a monetáris kondíciók enyhítésére, ám az idén a kondíciók megváltozása minden bizonnyal nem egy kamatcsökkentés, hanem a forint euróval szembeni pozícióinak romlása miatt következhet be. Szentiványi a jövő évre vonatkozóan 75-100 bázispontos kamatcsökkentést lát megvalósíthatónak, az első kamatvágást pedig 2009 áprilisára prognosztizálja, ám november előtt semmiképp nem tartja valószínűnek a jegybanki beavatkozást.
