A negyedéves számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2008 második negyedévében 2,0 százalékkal (a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt), az év első felében pedig 1,9 százalékkal növekedett. A növekedés húzóereje az ipar és a mezőgazdaság teljesítménynövekedése volt - közölte a KSH.
"Nagy csoda nem volt" - fogalmazott Barca György, a K&H elemzője az adatok láttán. A szakember szerint egyértelmű, hogy a mezőgazdaság 33,8 százalékos növekedése - az agrárszektor súlya 3 százalékos a teljes GDP-ben - adta a 2 százalékos növekedés több, mint felét, azaz 1 százalékpontot meghaladó mértékét. Ugyanakkor az export és beruházások volumene csökkent, többek között az európai dekonjunktúra miatt, ezek pedig borús jövőt festenek, teszi hozzá Barcza.
Az építőipar is további lassulás előtt áll, és mivel a globális lassulási folyamatnak csak az elején tartunk, így lassú GDP-növekedésre lehet számítani a következő negyedévekben is, ám recesszióra kevés az esély. Nem okozott nagy meglepetést a GDP-adat, de érdekesség, hogy az első negyedhez viszonyított évesített kiigazított adat még 2,3 százalék körüli bővülést mutat - mondta el a Napi Online-nak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A gyengébb bázis, és az átlagosnál jobb idei teljesítménye miatt a mezőgazdaság hozzájárulása jelentős, és várhatóan a harmadik negyedben is az lesz, így "megmentheti a növekedést" Forián szavai szerint.
Németh Dávid, az ING vezető elemzője szerint a legrosszabb hír, hogy a nettó export már nem a növekedés motorja, hanem egyenesen kikerült onnan, és csökkenést mutat, és a beruházások volumene is csökkent. Emellett további negatívum, hogy a készletek brutálisan megugrottak, azaz továbbra is gyenge a kereslet, és még várni kell a felpörgésre. Az építőipar és a kereskedelem ugyancsak lefelé húzza a mutatót, de az ingatlan és a pénzügyi szektor is gyenge adatokat produkál. Azonban pozitívnak számít, hogy a kínálati oldalon tulajdonképpen a mezőgazdaság mentette meg a GDP-t, Németh szerint a 2 százalékos növekedés háromnegyede köszönhető az agrárszektornak, de az ipari szektor is jól szerepelt.
Barcza úgy véli, hogy az MNB helyesen tette, hogy a jövő évi GDP-előrejelzését 3 százalék alatti értékre módosította, ugyanis a globális lassulás miatt várhatóan a magyar gazdaság teljesítménye 3 százalék alatti értékben nő majd. Barcza szerint a lassú növekedés egyik kézzel fogható hátránya az lesz, hogy az államnak a kevesebb mozgástere lesz adócsökkentésre, a hiszen a kiadásokat reálértéken kell csökkenteni kisebb bevételek mellett. (Az infláció ugyanis nominálisan növeli a bevételeket, de az csak virtuális összeg.)
Ugyanakkor a legutóbbi negyedév valamilyen szintű áttörést hozott, hiszen 2007 eleje óta az összes negyedévben csökkent a háztartások fogyasztása; 2008 második negyedévében pedig emelkedett, teszi hozzá Németh. A szakember úgy véli, hogy jó jel, hogy az állam aktivizálta magát, és az építőiparon belül az autópálya-építések szegmense jól teljesít, valamint a vizitdíj eltörlése után az egészségügyben is megmozdult valami. Németh mind 2008-ra, mind a harmadik negyedévre 2,1 százalékos GDP-növekedést vár. Abban mindkét szakértő egyetért, hogy kamatvágásra legkorábban csak jövő év elején kerülhet sor; vélhetően az Európai Központi Bank is akörül csökkentheti az irányadó kamatot.
Fórián úgy gondolja, mintha az építőipar is túl lenne a mélyponton, de elképzelhető, hogy ebben inkább a nagy állami beruházások egyszeri hatását kell látnunk. Az ipar egésze viszont a külső környezet erős hatására várhatóan tovább lassul, ami egyúttal a külkereskedelmi mérleg kedvezőtlen változásához fog hozzájárulni. Ez utóbbit szintén rontani fogja az is, hogy az adatok alapján mintha a háztartások ismét fogyasztani kezdtek volna, de a GDP-növekedést megtámogatja némileg. A harmadik negyedben hasonló eredményre számít Forián Szabó Gergely, amely azonban egyelőre kérdéses az építőipar várható teljesítménye miatt. A szakértő összességében az egész évre valamivel 2 százalék fölötti GDP-növekedést valószínűsít.
