Január-júniusban a bruttó átlagkeresetek összességében 8,2 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az elemzők a bruttó keresetek esetében 8 százalékot vártak csupán.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a júniusi adat nem különösebben meglepő, bár egy kis romlást azért tükröz. Hozzáteszi, hogy főleg azért nem aggódik, mert csak a rendszeres bruttó bérek dinamikája mutatott emelkedést havi szinten, a bónuszokkal és szolgáltatásokkal kiegészített béradatok azonban nem mutattak gyorsulást. Suppan szerint összességében kicsit zavaros az adat, és vélhetően egyáltalan nem hat az MNB kamatpolitikájára, márcsak azért sem, mert a monetáris tanács tagjainak egy része nem tartja megbízhatónak az adatot. Az elemző szerint a szolgáltatási szektor bérdinamikáját érdemes figyelemmel kísérni, mert a független a nemzetközi hatásoktól, és jól tükrözi a lakossági inflációs várakozásokat.
Fórián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője úgy véli, hogy elég "zajos" a történet; az adatokat semmiképpen sem tartja jónak, de nem biztos, hogy komolyan kell őket venni. Az elemző szerint a rendszeres béradatokkal van baj, azon belül is pénzügyi szektor adataival. Ugyanakkor ebben a szektorban az idén már volt egy kitörés februárban, utána pedig korrekció következett be, ami az elemző szerint attól is bekövetkezhetett, hogy a KSH-nak nem sikerült teljesen szétválasztania a rendszeres és a rendszeres béradatokat. A februári megugrás ugyanis vélhetően a tavalyi év után járó bónuszok és visszamenőleges emelések miatt következhetett be; ha a júliusi pénzügyi szektoros adatok korrekciót mutatnak, akkor egyértelműen az adatfeldolgozásban volt a hiba.
Fórián ugyanakkor úgy véli, hogy a bérinfláció növekedése nem volt meglepetés, ugyanis az egy elég makacs dolog, emellett nyilvánvalóan a kifehéredési folyamat is a növekedést táplálja. Jóllehet ennek hatása lényegesen alacsonyabb, mint a tavalyi időszakban. Az elemző arra számít, hogy júliusban a versenyszféra rendszeres bruttó béradatai visszaesést tükröznek, így az MNB hétfői ülésén mindenképpen a tartás mellett dönt. A Pioneer elemzője szerint az első kamatvágás november-december környékén következhet be, és ha nincs áfaemelés, akkor 2010-ben teljesíthető lehet a jegybank inflációs célja.
Ami a júniusi béradatokat illeti, ez azt jelzi a jegybank számára, hogy az infláció a reméltnél valamivel ragadósabb lesz - kommentált a londoni 4Cast elemzője. Nicholas Kennedy a Bloombergnek elmondta: mindez azt jelenti, hogy hosszabb ideig maradhat a jelenlegi alapkamat, az MNB 2009-ig nem lesz olyan pozícióban, hogy lazíthatna a monetáris politikán.
Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője úgy véli, hogy kéthónapos intervallumban szemlélve nem olyan kiábrándítóak az adatok, hiszen májusban erős csökkenést lehetett látni. Az viszont nyugtalanságra ad okot, hogy versenyszférában túlzottan növekedett a bérdinamika; a közszférában azonban nem tapasztaltak ilyet. A Raiffeisen kamattartást vár, Keszeg szerint csak jövő év elején indulhat meg a kamatvágási periódus; így márciusra 8,25 százalékos alapkamattal számolnak.
