A Napi Gazdaság cikke.
Amint felszabadult a költségvetési tartalék második félévi kerete, a kormány rögtön döntött kétmilliárd forint felhasználásáról. A kilenc tétel között nincs semmi összefüggés, hacsak az nem, hogy eddig nem volt szabad pénz, így ez a kétmilliárd számos apróbb tételre forgácsolódik.
A kormány a múlt heti ülésén a költségvetési tartalékból 2,1 milliárd forint elköltéséről döntött. Az államháztartási törvény szerint a tartalék hatvan százaléka csak a második félévben nyílik meg a kormány előtt és ezt a keretet az előre nem látható kiadásokra fordíthatja. A költségvetési törvény az idei tartalékot 46,7 milliárd forintban határozta meg.
A mostani döntés kilenc tételre bontható, a kétmilliárd forint nyolc költségvetési fejezet, illetve minisztérium között oszlik meg. A legnagyobb összeget - 670 millió forintot - a honvédelmi tárca kapta, az általa üzemeltetett Állami Egészségügyi Központ beruházásaira. A második legnagyobb tétel - 492,7 millió forint - a miniszterelnökség kebelében működő "pénznyelőt", a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot illeti.
A költségvetési tartalék az előre nem látható kiadásokra szolgál, ennek a tételnek megfelel a Nemzeti Tehetség Program, amihez 15 millió forintot kap az Országgyűlés, ugyanis az erről szóló törvényjavaslatot az idén fogadta el a Ház. Ugyanakkor a jövő nemzedékek ombudsmanjáról már tavaly megszületett a döntés, ennek ellenére az új országgyűlési biztos hivatalának felállítására most a tartalékból költenek 228 millió forintot, azzal a megjegyzéssel, hogy a maradékot az ombudsmanoknak vissza kell fizetniük.
A kormány döntése szerint a tartalékból 405 millió forintot kap az oktatási és kulturális tárca, ebből kiállítások szervezésre 70 millió forintot kap a Nemzeti Múzeum. A pénz java részét - 335 millió forintot - a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány kapja nyugdíjas művészek támogatására. Nem ez az egyetlen "nyugdíjas-kiadás" ugyanis a Nyugdíjbiztosítási Alap 249,7 millió forint többlettámogatást kap, ugyanis az egy- és kétforintos érmék miatt ennyivel nőtt az alap nyugdíjkiadása. A kerekítési szabályokat az országgyűlés úgy fogadta el, hogy a szociális kiadásokat csak fölfelé lehet kerekíteni.
