Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormányzati kommunikáció gazdasági fordulatot vizionál, mondván, a magyar gazdaság túljutott a megszorítási sokkon, innen már felfele vezet az út. Ugyanakkor a költségvetési konszolidáció a 2009-2010-es időszakra már jelentős kockázatokat rejt a jegybank elemzői szerint.
Gyurcsány Ferenc blogja szerint Veres János pénzügyminiszter a parlament utolsó tavaszi ülésnapján azt fejtegette, hogy a magyar gazdaság végre túl van a mélyponton, az egyensúlyi program helyett a növekedési program kerül előtérbe. Bár a jegybank elemzői - akárcsak a piaci elemzők - elismerik, hogy a 2008-as államháztartási hiány kisebb lehet a tervezettnél, a következő évekre ugyanez már nem mondható el, ugyanis a kockázatok a magasabb hiány felé mutatnak.
A jegybank februári inflációs elemzése azzal kalkulált, hogy a fiskális konszolidáció első másfél évében tapasztalt bevételnövekedés kifújt, 2008-tól már nem várható érdemi adótöbblet, sőt GDP-arányosan a bevételek csökkenésére lehet számítani. A most kiadott májusi jelentésben részben felülvizsgálta a jegybanki elemzőcsapat ezt az állítását: a vártnál magasabb infláció és az élénkülő fogyasztás révén a fogyasztási adók alakulása miatt az idén még nőhetnek a bevételek, ám a fogyasztás GDP-arányos növekedése elmarad 2008-2010 között a gazdaság növekedésétől, ami összesen 0,5-0,6 százalékkal (mintegy 140-160 milliárd forinttal) csökkenti a GDP-arányos adóbevételeket.
A bérek vártnál gyorsabb növekedése azonban tompítja ezt a folyamatot, ugyanis ugyanezen időszakon belül plusz 0,2 százaléknyi többlet szja- és tb-járulékbevételt jósolt az MNB. További 0,4 százalékot jelent, hogy a társasági adóbefizetések magasabbak voltak 2007-ben a vártnál, ami magasabb bázist jelent a következő három évre is.
Az adócentralizáció mértékét növelik a 2007 végével kifutó helyi adókedvezmények, amelyeknek köszönhetően az önkormányzatok bevételei 0,1-0,2 százalékkal - 25-50 milliárd forinttal - magasabbak lehetnek, ez azonban csepp a tengerben az évi 3200 milliárd forintos önkormányzati büdzséhez képest.
A jegybank elemzői szerint a 2006-os megszorítások óta az állami szektor jelentős többletbevételre tett szert, amelynek jelentős része az adóelkerülés csökkenéséből származik. Eddig a jó hír. A rossz az, hogy a többletbevételekhez alkalmazkodtak a kiadások is, emiatt az amúgy is magas jövedelemcentralizáció a vártnál magasabb lesz a 2010-ig tartó elemzési időszakban, vagyis nem a bevételi oldal rontja a 2009-2010-es évek hiánycsökkentését.
A kiadási tételek 2006-2008 között tapasztalt mérséklődésében a költségvetési szervek nadrágszíjhúzása játszott meghatározó szerepet, ám a tartalékok kimerültek - olvasható az inflációs jelentésben. A kiadáscsökkentés technikája ugyanis a hazai források uniós forrással való kiváltását jelentette, ezen a téren további jelentős megtakarítás nem érhető el, csakúgy, mint a bérköltségek csökkentésénél sem - állítják a jegybanki elemzők.
Az áruk és szolgáltatások vásárlásánál olyan mértékű vágásra került sor az elmúlt években, amely már nem tartható tovább, vagyis itt épp a kiadások növekedésére lehet számítani. A béreknél további gond - legalábbis a jegybanki elemzők így látják -, hogy már az idén megáll a közszférában a reálbérek csökkenése, és a 2009-2010-es időszakban a reálbér növekedése feléli azt a tartalékot, amit a 2006-2007-es elbocsátásokon nyert a büdzsé.
Az elemzők szerint a 2009-2010-es költségvetési folyamatokat kiadási oldalról a kormány egyedi döntései veszélyeztethetik: ha a kabinet mindenáron erőlteti az uniós beruházásokat, akkor is, ha azok lehívása nem sikerül a tervezett mértékben, az akár a hazai beruházási kiadások növelését is jelentheti. Jó példa erre a 4-es metró építése, annak költségei a GDP 0,2 százalékára rúgnak. A felvázolt kockázatok ellenére a jegybank a konvergenciaprogram számait jelentős erőfeszítésekkel elérhetőnek tartja.
