Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A várható szakmai konfliktusok ellenére mindkét fél konstruktívnak és előremutatónak nevezte a bizottsági meghallgatást. Ahogy az várható volt, a költségvetési bizottság szocialista tagjai a jegybank legutóbbi kamatemelése kapcsán több kérdésben is firtatták, hogy a kamatemelésre a jelenlegi erős forintárfolyam mellett miért volt szükség.
Simor András, az MNB elnöke kifejtette, hogy a jegybank monetáris tanácsának (mt) döntései az inflációs folyamatokat a tapasztalatok szerint a következő 5-9 negyedévre befolyásolják, azaz az mt jelenleg praktikusan a 2009-es és 2010-es inflációs trendet tudja befolyásolni.
Mivel 2009 első felében az infláció várhatóan magasabb lesz, mint a jegybank által korábban meghatározott 3 százalékos cél, mindenképp szükség volt a kamat további emelésére - állapította meg Simor, aki vitatta azt a nézetet is, hogy a forint túlságosan erős lenne az euróval szemben, hiszen a jelenlegi 242 forintos euró-árfolyam megegyezik a 2002-es árfolyammal.
Az euró/forint árfolyamot trendszerűen szemlélve az elmúlt 5-6 évben stabil volt, szemben a környező országok - mint például Csehország vagy Szlovákia - devizáival, amelyek rendre felértékelődtek a közös európai fizetőeszközzel szemben. A jegybank elnöke - a réfióban tapasztalható devizafelértékelődésiu trendre hivatkozva - vitatta azt a tételt is, hogy a forint árfolyam negatívan befolyásolná a gazdaság versenyképességét.
Emellett egyik országban sem okozott a felértékelődő helyi deviza olyan exportproblémákat, amelyektől most a szocialista politikusok a kis- és középvállalkozásokat féltik.
Az euró-bevezetési céldátummal kapcsolatban az MNB elnöke elmondta, Magyarországnak azért nem határozott meg jelenleg konverziós dátumot, mert erre a magyar gazdaság nem érett meg; a korábban kihirdetett, egyúttal elvétett céldátumok helyett akkor határoz meg a jegybank új időpontot, ha azt jó eséllyel be is tudjuk tartani.
