Németh Dávid, az ING elemzője szerint a februári béradatok a vártnál nagyobb növekedést mutattak, ami jegybanki és inflációs szempontból kellemetlen. Az igazi probléma az, hogy a rendszeres juttatások összegének növekedése is 10,4 százalékra gyorsult 8,7-ről, illetve a pénzügyi szektorban bekövetkezett bérnövekedés húzta felfelé a spirált. Az elemző szerint a sokan arra számítottak, hogy a pénzpiacok gyengélkedése miatt elmaradnak a bónuszkifizetések a szférában, azonban valószínűleg a lakáshitelezési szekció jó évet zárt.
Németh ugyanakkor azt tapasztalta, hogy az ingatlanszakmában érezhető volt a kifehéredés hatása; ez akár kompenzálhatná a rendszeres juttatások emelkedésének mértékét, azonban az még így is magasnak számítana. A béradatokat egyelőre zavarják a tizenharmadik havi kifizetések, és az, hogy a jövedelmek a felső határokhoz közelítő kulcsokkal növekedtek.
Bizonytalansági tényező, hogy a közszférában dolgozó fizikai foglalkoztatásúak nominális bére januárról januárra lényegesen csökkent, azonban februárban már emelkedés volt tapasztalható. Így nem világos, hogy elnyújtott béremelkedésről vagy bércsökkenésről beszélhetünk-e hosszabb távon.
Németh úgy véli, hogy a reálbér-növekedés a körülbelül éves átlagos 6,2 százalékos infláció mellett 1 százalék körül alakulhat, ami 7,2 százalékos nettó bérnövekedést jelenthet. Az elemző úgy látja, hogy a béradatok miatt megnőtt az esélye, hogy áprilisban és májusban egyaránt 25 bázispontos emelés várható, a plafon pedig 8,50 lehet.
Samu János, a Concorde elemzője úgy véli, hogy a béradatok kedvezőtlenek, és a hiába a pénzügyi szektor miatt ugrott meg a tempó, még azt leszámítva is jelentős a növekedés. Emellett az MNB által szigorúan vett szolgáltatási szektorban is jelentős bérdinamikáról lehet beszélni.
Az elemző szerint ugyanakkor nem egyértelmű, hogy lesz kamatemelés. A forint erős, a januári inflációs adat a vártnál kicsit kedvezőbb lett, a piacok nyugodtak, az MNB pedig szigorú monetáris politikát folytat. Úgy véli, hogy az MNB inkább kivárásos álláspontra helyezkedik, ugyanis egy viszonylag szűk szektor közreműködése okozta a béradatok növekedését; jelentős keresetemelkedésre nincs lehetőség Magyarországon.
Barcza György, a K&H elemzője szintén azt emeli ki az adatokból, hogy a bónuszkifizetések lökték meg béradatokat. Ennek azonban továbbgyűrűző hatása is lehet, aminek a kockázatával a monetáris tanácsnak is számolnia kell. Barcza szerint a jelenlegi körülmények között a bérnövekedést a kifehéredésre fogni nem érdemes. Az elemző úgy véli, hogy ha az MNB tartani akarja szigorú monetáris menetrendjét, akkor mindenképpen kamatot kell emelnie. Bár az erős forint valamennyire csökkentette az inflációs kockázatokat, a kamatemelés mértéke 50 bázispont is lehet.
