Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gyors lépések két területet érintenek, a tényleges nyugdíjba vonulási időpont emelését és az indokolatlan privilégiumok mérséklését - hangzott el a Pénzügykutató Zrt. konferenciáján. A volt pénzügyminiszter véleménye szerint addig nem beszélhetünk valódi társadalombiztosításról, amíg a szolgáltatások és a díjak között nincs kapcsolat.
Idén az egyensúlyromlás önfenntartóvá vált, s a változtatási kényszert jelzi, hogy idén csak a nyugdíj és az egészségügy a GDP 3 százalékára rúgó hiányt termelt - mondta Antal László közgazdász.
Augusztinovics Mária, MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa szerint a nyugdíjreform nem elsősorban a nyugdíjasok, hanem a nyugdíj előtt 10-15 évvel állók ügye. A téma szakértője két fő javaslatot tett: egyrészt a rokkantsági rendszert el kell különíteni az öregségi nyugdíjrendszertől, másrészt kétfajta nyugdíjra volna szükség. Augusztinovics szerint legyen egy állampolgári öregségi alapnyugdíj, amely 65 éves kortól járna, és árindexelés lenne mögötte, míg a másik legyen egy tb-alapú öregségi munkanyugdíj, ami 60 évtől járna, és bérindexelés volna mögötte. Ezen felül választás kérdése lenne az önkéntes öngondoskodás.
Ne politikai cukorkaosztogatás legyen a nyugdíjrendszer - hangsúlyozta Bokros Lajos a konferencián. Hozzátette: az első pillérnek valódi társadalombiztosításként kell működnie. A volt pénzügyminiszter szerint a nyugdíj után is fizetni kellene egészségügyi járulékot, a nyugdíjrendszernek pedig önfinanszírozóvá kell válnia.
Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója hangsúlyozottan magánemberként felszólalva elmondta: hamarosan az Élet és Irodalomban jelentkezik egy nagyobb írással a témában. A nyugdíjrendszer szerinte is fenntarthatatlan, túlságosan kevesen fizetnek járulékot. Miközben magas a járulékszint, a korhatár alacsony, ezért utóbbi emelésére van szükség. Hamecz szerint magas az induló nyugdíjak helyettesítési rátája a bérekhez képest. (Így megéri a nyugdíjba vonulni a munkaerőpiaci problémák elől - a szerk.) Szerinte ez 100 százalék, szemben az uniós 70-80 százalékkal. A szakember is az alapnyugdíj bevezetése mellett foglalt állást, és erre az ellátásra 2 százalékos adót vetne ki.
Baráth Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője szerint a nyugdíjrendszerrel három fő probléma van: az elmúlt 10 évben a bevételek csökkentek, a kiadások megnőttek, a politika pedig átgondolatlan intézkedésekkel belenyúlt a rendszerbe.
Varga Mihály, volt pénzügyminiszter, a Fidesz alelnöke kijelentette: a kötelező pillérben egyéni tőkeszámlás rendszerre van szükség. Ez ugyanis megszabadítja a politikát attól, hogy állandó döntéseket hozzon a rendszerrel kapcsolatban. Döntési helyzet van, az anyagok elő vannak készítve, csak elő kell venni azokat a fiókból - hangsúlyozta Varga.
Augusztinovics Mária korábban a NAPI Online-nak úgy nyilatkozott: a jövő öregjeinek nyugdíját nem az fenyegeti, hogy nem lesz elég "fiatal", aki eltartsa őket. Az fenyegeti - áll egy tavaly publikált dolgozatban -, hogy ők maguk, keresőkorukban, a jelenlegi és a várható foglalkoztatási szint mellett nem gyűjtenek elég nyugdíjjogosultságot és/vagy magánnyugdíjpénztári tőkét. A szakértő szerint így újra kell gondolni az időskori jövedelembiztonság egészét, méghozzá a teljes jövedelem-újraelosztási rendszerbe ágyazottan.
Adler Judit, a GKI kutatásvezetője áprilisban lapunknak elmondta: a társadalom öregedése mellett súlyos terhet ró a rendszerre, hogy széles tömegek befizetései csak a minimálbér után történnek meg, és sokaknak a szolgálati ideje is túl kevés.
Véleménye szerint elegendő volna két nyugdíj-pillér: egy önkéntes, ahonnan idő előtt nem lehetne kivenni a pénzt, és ahová a munkáltató is befizethetne, illetve egy állami, ahová jelenlegi magánnyugdíj-ágat kellene visszacsatolni. Elismeri ugyanakkor: nincs arra precedens, hogy az állam ezt a rendszert bárhol a világon visszaalakította volna. További kritikaként megfogalmazta, hogy nyugdíjpénztárak ezidáig meglehetősen alacsony hozamot tudtak csak elérni.
Könnyen előfordulhat majd, hogy a nehéz jövedelmi helyzetbe kerülő tömegek nyomást gyakorolnak az éppen hivatalban lévő kormányra, hogy az állam is járuljon hozzá a nyugdíjak szerény összegéhez. E felvetéssel kapcsolatban Adler Judit úgy véli, hacsak a gazdaság helyzete nem fordul nagyon jóra, nem lesz meg rá a fedezet.
Az MNB ez év elején született tanulmánya szintén bírálta a szisztémát és megállapítja, hogy a mai magyar vegyes nyugdíjrendszer pénzügyi szempontból fenntarthatatlan. (Ebben közrejátszik a 13. havi nyugdíjak bevezetése és a járulékkulcsok csökkentése is.)
Akkor a PM azt közölte, hogy a tárcánál folyik egy hosszútávú koncepció kidolgozása nyugdíjrendszer-ügyben, ám annak részleteiről nem kívántak tájékoztatást adni a minisztérium illetékesei.
