Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szakember szerint a tőkesúlyos számítások szerint a magánpénztári rendszer 3 százalék alatti hozamot hoz, noha a nettó bérek felettim mértékben kellene növekedniük a hozamoknak.
Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a pénztárakat a legutóbbi időkig igen kemény befektetési korlátozások kötötték, mibe is fektethetik ügyfeleik pénzét.
Kozek András, az Allianz Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint a pénztárak vagyonarányos súlyozott költsége 5,4 százalékos volt, márpedig a számítások egyértelműen azt mutatják, hogy 3,6 százalékos hozam felett már a magánpénztárak magasabb nyugdíjat tudnak fizetni az állami felosztó-kirovó nyugdíjpillérrel szemben. A konferencián a résztvevőket meglepte Hamecz István azon véleménye, mely szerint a magánpénztári ágba a korábbi 8 százalék helyett a jövedelmek 7 százalékát kellene csak átirányítani, igaz ezt a véleményt a szakértő az első pillér tarthatatlanságával indokolta.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerint az első nyugdíjpillér reformja nem valósult meg. A reformra két út van: vagy a költségvetésnek kell fizetnie a jövőben az „állami” nyugdíjat - ami véleménye szerint jövedelemfüggetlen lehet csak, vagy mégis be kell vezetni az egyéni számlás modellt, ahol az ügyfél a járulék alapján válik járadékképessé. Bokros szerint az átalakítást a felelőtlen várományok visszavételével kell kezdeni - a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjaskorúak egészségügyi járulékbefizetésére kellene felhasználni.
