Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság év/éves konszenzusa 2,32 százalék volt, havi szinten nem számítottak változásra az elemzők. 2006 első két hónapjában átlag 2,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
2005 februárjához viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,4 százalékkal emelkedtek, jelentős szóródással: az idényáras élelmiszerek 40 százalékkal drágultak, az iskolai étkezés viszont csak 4,5 százalékkal. A cukor, a péksütemény, a sertészsír olcsóbb lett.
A tartós fogyasztási cikkekért átlag 4,7 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 1,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2005. februárban. A háztartási energia árai az átlagnál kisebb mértékben (1,9 százalékkal) emelkedtek. Ezen belül viszont a palackos gáz 4,3 százalékkal, az elektromos energia 2,7 százalékkal került többe, mint 2005. februárban.
Az egyéb cikkek áremelkedése átlagot meghaladó, 3,2 százalékos volt, a járműüzemanyagok 10,4 százalékkal drágultak.
A szolgáltatások árnövekedése szintén az átlagosnál magasabb volt (3,7 százalék), ezen belül a helyi tömegközlekedésért 12,5, a szemétszállításért 6,1 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.A februári év/év alapon vett 2,5 infláció magasabb a várakozásnál.
A kedvezőtlen változást a zöldség-gyümölcs és a burgonya árának 20 százalékos emelkedése jelentette – nyilatkozta a NAPI Online-nak Barcza György, az ING Bank elemzője. Ez az áremelkedés már feldolgozott élelmiszerek áraiba is kezd begyűrűzni, érezteti hatását. A bér oldalon jelenleg nincs kedvezőtlen hatás, s ugyanezt lehet elmondani a szolgáltatásokról is. Csalódást keltett azonban az áfa év elejei csökkentésnek a hatása, erről azt gondolták, hogy számottevőbb lesz. Ez egyben Barcza szerint azt is jelenti, hogy módosítani kell a kilátásokat, s az idei 2 százalék alatti infláció már aligha érhető el.
Egyrészt egyértelmű, hogy az élelmiszerárak a vártnál sokkal nagyobb mértékben nőttek. Ez minden bizonnyal a rossz időjárás miatt dráguló idényáras élelmiszerek számlájára írható - mondta a mai infláció adat kapcsán Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Másfelől tisztán látszik, hogy az áfacsökkentésből adódó inflációmérséklő hatás a várakozásoknál alacsonyabb mértékben jött át. Főként a ruházati termékeknél és a tartós fogyasztási cikkeknél nem látszik a adócsökkentés jótékony hatása, annak nagyjából csak a fele "jöhetett át". Kedvező tényező viszont, hogy az elmaradt áremelések lefelé húzták az inflációt. Ő korábban arra számított, hogy e hatás márciusra fog kiárazódni, ám a ma közölt adat alapján úgy tűnik, ez előbb megtörtént. Ez azt jelenti: hogy januárban és februárban a múlt évi számlákat fizettük, így azok még relatív magasak voltak, míg mostanra már látszik a számlákon az elmaradt áremelés. A szakértő nem lát több tartalékot az inflációcsökkentés terén, bár a piaci verseny hatására még valamelyest lejjebb húzhatja az inflációt az áfalépés eddig be nem épült hatása. A másik oldalon viszont egyértelműen kedvezőtlen a forintgyengülés. A szakértő részben utóbbi miatt kiemelte: el lehet felejteni a 2 százalék alatti inflációt. Ennek megfelelően Suppan Gergely az éves átlagos inflációra tett korábbi becslését jelentősen 1,7 százalékról 2,2 százalékra növelte, a decemberre várt 2,1 százalékos rátát immár 2,4-2,5 százalékra teszi.
A forintgyengülés kapcsán Suppan Gergely közölte: a ma megjelent, vártnál rosszabb inflációs adat a forintpiacon uralkodó amúgy is negatív hangulatot felerősítette. A monetáris tanács hétfői kamatmeghatározó ülésén mindenképpen felvetődik majd a kamatemelés lehetősége, ám kérdés, hogy ezt megszavazzák-e a jegybankárok. Egy kisebb 25-50 bázispontos kamatemelés tulajdonképpen felesleges, ez csak olaj lenne a tűzre, a spekulációs nyomást erősítené. Suppan megjegyezte, hogy a jegybanknak azért a kamatemelés mellett más eszközei vannak, az árfolyam kordában tartására. Nagyjából 270 forintos eurókurzusnál már biztosan aktivizálja magát a jegybank, ez pedig verbális és pénzpiaci intervenciókat jelent majd. Egyelőre nincs pánik a piacon, amit az is jelez, hogy a korábbi forintválságok idején tapasztaltnál jóval nyugodtabb az állampapírpiac.
A holnapi nap érdekes lesz: "bár én nem számítok erre", de azért elképzelhető, hogy holnapi ünnepnapon betámadják a forintot ezzel jelentősen gyengítve a kurzust. Elsősorban arra kell figyelni, hogy milyen intenzív a tőkekivonás: a globális átrendeződések nyomán természetes, hogy szépen lassan csordogál lefele a forint, inkább akkor lesz baj, ha hirtelen óriási összegek távoznának a magyar piacról. Ebben az esetben egy drasztikus, akár 3 százalékos kamatemelés sem zárható ki teljesen. Mindazonáltal egy, magyar szempontból kedvező, s az esetleges pánikkal ellentétes irányba mutató érdekességre hívta fel a figyelmet az elemző: a külföldi befektetők folyamatosan eladnak, a kezükben lévő állampapír-állomány növekszik. "Nem tudom, hogy csinálják, az Államadósság Kezelő Központ napokban megjelenő adatai várhatóan választ adnak majd erre a kérdésre" - zárta szavait a szakértő.
